Ha damilos kaszával csapták meg a füvet, vagy gyepet vagy mit, aminek csúf és szomorú maradványa látható és az utcákon rendre ez megy, vagy tökig leengedett fűnyíróval (de inkább az utóbbi) akkor nincs mit csodálkozni. Eső ide vagy oda. Még a kecskerágás se olyan rossz mint a damilos, mert szálasra megszaggatja a fűfélék vágásélét...egy tehén, vagy vegyünk erdei példát, a tarvad (gímszarvas tehén), egy őz nem hülye taccsra vágni a táplálkozó helyét, ami lehet haszonállat esetén legelő, vagy vad esetén vadföld, rét, tisztás, mező...közeli fotókon, vagy közel hajolva jól látni, hogy éles, egyenes rágásvonal van és nem szaggat, mint a damil (a bozótvágásra tervezett tárcsásról már ne is beszéljek)....a fűfélék jól tűrik, sőt igénylik a visszarágást és ha az a Természet rendjét követi, akkor nem ez lesz belőle...még csapadékhiányos idő esetén sem...ugyanis a rét gyepének is meg van a maga igen jól mérhető, megfigyelhető mikroklímája..aminek ha szálasra nyúzott a teteje, akkor nagyon párologtat, mert felnyílik a tömörödöttség és a sok egyébként összezáró egyenes él nem tudja ellátni a mikrocsapadék és nedvesség visszatartást...erdésziesen szólva csökken a záródás,  nem árnyal, felnyíló erdő lesz és a folyamat öngerjesztő...ha pl. koronaszáradás van egy tölgyesben több fény jut be, jobban átjárja a szárító szél stb....ua. a gyepek is, csak más a lépték....
Ahogy Bölke írta, ezekben az időkben, amikor minden csepp eső aranyat (életet) ér és aki nem költ egy ökológiai sivatagnak tekinthető golfpályára vaskos vízszámlákat, csak azért mert szép zőőőd és elfoglalja magát, meg mindenkinek az van körbe a szomszédban, meg ehhez közben állandóan locsol, vagy ha fúrt kút van, akkor meg egy nulla diverzitású területborításra pazarolja a közös kincsünket (mert egy adott víztest a talajban vagy a mélyebb rétegekben nem áll meg a telekhatárnál) jobban teszi, ha a vágás magasságot maximálisan tartja...
Persze ma már van egy olyan haladó kultúrkör is, ahol visszavettek ebből az öngyilkos státusz szimbólum menetből, igényből ( ami mögött egy ebben érdekelt iparág áll)..akkor hagyjuk, hogy kalászosodjon (hiszen ezek alapja mind Festuca faj), a természetes folyamatok végig zajlanak, majd minden tavasszal közé őshonos lágyszárúakat vet és hagyja a spontán betelepüléseket is élni. Így pl. nem egy fél centis kiégett tarlót, száraz sztyeppét kell bámulni, vagy csillárdokért teljesen haszontalan golfpályákat locsolni, nyírni, szellőztetni, tárgyázni, felülvetni, hogy a Gardena és többi érdekelt köszöni szépen működik az agymosás.. ...ezekbe a hullámzó kalászos mezőkbe azért vágnak közlekedő ösvényeket, nyomokat de a folytonosság nem szakad meg..olyan mint egy vadcsapa a réten....
Etyeken él magyar természetfilmezés, expedíciós filmezés ma is aktív (Épp a Rudolf tónál forgatott nem régiben, 45 fok állandó 90 km/h órás szél mellett - csak, hogy meteorológia is legyen), 70 év feletti ikonja: Safi, azaz Sáfrány József ..na az ő kertjét érdeme megnézni...mint egy hegyi kaszáló...s tavaly se égett ki..érdekes..
Link