Mivel vénába vág és pontatlanságokat ne terjesszük: olyan nincs, hogy amerikai juhar!
Van a zöld juhar, vagy kőrislevelű juhar, ami Amerikából származó faj. Joggal, okkal került fel pl. erdészeti ültetési tilalmi listára, mert óriási, szinte megfékezhetetlen károkat okoz a régi (1960-as évek) tömeges sorfaként (is) történt alkalmazása, mert agresszív, minden más őshonos fajt kiszorít az élőhelyéről és számos patogén károkozó (pl. lepkefajok) és kórokozó hordozója.
Javaslom, hogy néhány hónapot tölts el pl. Gemencen, abban a pazar dunai ártéri erdőben, ami utolsó mohikánként megmaradt, az ősi ártéri erdők refúgiumaként (menedékhely), pl. erdőművelőként. Elképesztő küzdelmet kell folytatni (mechanikus és vegyi védekezéssel) az ártéri ligeterdőben a mindenhonnan áradó zöld juharral. Is!
Még csak nem is erdészeti, erdővédelmi szakirodalmat linkelnék, hanem kertészeti megközelítést. Már a cím is beszédes!
Link
És akkor van olyan szintén inváziós fafaj, hogy amerikai kőris. Dettó mint a zöld juhar, az alig maradt ártéri liget erdők (Duna, Tisza mentén) agresszívan terjedő, őshonos állományt pusztító fafaja.
Ezek kb. mind a bálványfával azonos besorolású idegenhonos, behurcolt, inváziós fajok. Elképesztő károkat okoznak. Nagyon vigyázni kell velük, mert a termésüket messze viszi a szél, igazból csak városokban lehetne alkalmazni őket, ahol nincs lehetőségük kitörni a természetes vegetációba.
Az akácot ugyan besorolta az Unió - nagy vita után -  az invazív fajok listájára, de ez nem jelenti, hogy pl. kis hazánkban neki estek "kitoloncolni" (tarra vágják az akácosokat és más fajokat ültetnek). Annyit jelent, hogy nem nőhet a mai erdőleltár szerint nyilvántartott területfoglalásuk nagyobbra, mint a jelenlegi. Vagyis a spontán felverődésük esetén, más főfajú természetes erdőkben (pl. tölgy, cser stb.) az illetékes erdőgazdálkodónak irtania kell a megjelenő györkérsarjakat.
Zárt rendszerű extenzív, iparifa ültetvényként ültethető nagy üzemi területen is, akár szántóterület művelési ágváltással is (sőt erre ma komoly uniós támogatás vehető igénybe), de azok a szigorúan minősített és erdészeti szaporítóanyag jogszabályban rögzített alfajok. Ráadásul klónok és így mikroszaporításúak, vagyis a genomban (genetikai kódjukban) eleve nem rendelkeznek vegetatív szaporodási képességgel. (Nem tud természetesen módon kiszabadulni az ültetvényből.) Amellett nem erdő besorolást kap, épp azért mert nem tölti be annak ökológiai fogalmát. Ültetvényszerű fatermesztés a pontos megnevezés. 
Ezen kívül az akácot nehogy elkezdjük félteni itthon!!vidám
A magyar erdőgazdálkodás egyik alapja, a magyar erdészettudomány és erdészet szaporítóanyag termesztés tud a legtöbbet róla a világon. A franciáktól a dél-koreaiig ide járnak tanulni, hogy kell ezt erdőművelni. Kb. 100-120 évnyi szaktudás gyúlt róla össze és számtalan termesztési, kezelési rendszere létezik és működik. Érdemes egy kicsit Rédey Károly prof. munkásságába és mondjuk az ERTI (Erdészeti Tudományos Intézet) akácklónozási kísérleti üzemeibe betekinteni. Nem beszélve a Németh Jenő erdőmérnök tulajdonába eső "aprócska" kis Silvanus Kft.-ről, mely euró milliókat költött akácnemesítésre. (Turbó Obelszik és tsai.)
A végén pedig egy egészen egzakt adat: a kb. 2 millió hektárnyi magyar erdőterület 24,5 %-a, 454.000 hektáron (!!) akácerdő. Nincs miről beszélni az esetében..főleg nem kitoloncolásról...