Az 1.0-s átlaga és szórása alapján normál eloszlást illesztek (kivéve a szélirány, jelenidõ, csapi, ott csak relatív gyakoritságot számolok), ami alapján minden egyes érték kap egy valószínûséget. Ezután az egyes értékek valószínûségeit szorzom a rá járó pontokkal (amit ugye az észlelés határoz meg), majd ezeket összeadom. Ezt minden elemre kiszámolva kijön elemenként az arra az elemre érvényes elégedettségi szint, ezek összege pedig a teljes elégedettségi szint (ezt még a saját szorzójával is szoroznia kell mindenkinek).
Ennek igazából az észlelés után van értelme, most az 1.0-s átlagra számolom ki (mintha az lett volna az észlelés), így megkapom, hogy mi az a határ, aminél magasabb nem lehet az elégedettségi szint (hisz az 1.0-s átlagon a legmagasabbak a valószínûségek).