Gyakran szó esik arról, hogy a növények mennyire jó hõmérõk, nos a selyemakác biztosan nem.
Múlt éven nyár elején sokfelé jártam, és volt, ahol völgyi fekvésben, ahol -20 fok körül lehetett a minimum, az egyik selyemakác rommá volt fagyva, míg a másik teljesen sértetlen volt. Egyáltalán nem lehetett kikövetkeztetni belõlük, hol hány fok lehetett, vagy az egyéni vagy a fajtaváltozatosság miatt.
Ugyanez a virágzásban is, Csörnyeföldön az egyik virágzik Link , a többi nem, illetve másfelé is teljesen összevissza kezd virágzani. Csodaszép egyébként a virágja Link
A kivim itthon Link Link Link
Gránátalma Csörnyeföldön Link és fügék Link Link Link Link
Még részben álérettek Link
Egy másik fajtán Link Link
Bouche de betizac fajtájú, francia gesztenyéket ültettem Tormaföldére, az összes fajta közül állítólag a legnagyobb termésû Link Link
Az egyik szõlõhegyen egy fehér cseresznyérõl csemegéztünk Link Link , és találtunk egy piros hólyagos vadcseresznyét Link Link Link
Sokféle cseresznyét ettem már, az idén irdatlan mennyiségben, de ilyen finomat még soha. Zamatos, mézédes, nagyon finom.
A nemes cseresznyék ízéhez képest ez fényévekkel jobb.