Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188190 - 2013-06-04 10:31:24)

Szóval még egyszer:
Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a múltban milyen magasan volt a víz teteje. Lehet, hogy ma egy magasabb vízállás jóval kisebb vízhozamot jelent a szabályozások által kialakított szûkebb medrek miatt, mint ahogy írod. (Szerintem is inkább vízhozamot kéne nézni egyébként.)
De tekintsünk el a vízhozamtól, meg a meder alakjától, és nézzük pusztán a vízállást. Azt ugye úgy mérjük, hogy a mércérõl leolvassuk, a mércének a nullpontja pedig egy fix tengerszint feletti magasságon van. Ha ez a nullpont 500 év alatt nem változott, akkor az adatok összehasonlíthatóak egymással. Amit nem tehetünk meg, az az, hogy a vízállásból ugyanazzal a képlettel számoljuk ki a vízhozamot a teljes adatsorra. Hisz egy szabályozás, mederátalakítás egyenes következménye, hogy a kettõ közötti arányossági tényezõ megváltozik.
Márkó jól írta le egyébként a helyzetet.

Floo: egyébként egy szabályozatlan folyó esetében szerintem épp alacsonyabb lenne a vízállás ugyanakkora vízhozam esetén, hiszen nincsenek gátak, amelyek szûk keresztmetszetben tartanák a vizet, az árhullám szétterülne az ártéren. (Egy-egy nagy tiszai árhullám esetén pl. szinte az egész Nagykunság, vagy a Rétköz víz alá tudott kerülni, vagy a Dunai árhullámok a mai pesti területet pl. 1000 éve simán beterítették kb. a mai Kistarcsáig.)