Idézet Joe McNally „Kapd el a pillanatot” c. könyvébõl. (www.perfactkiado.hu)

„Ez a könyv arról szól, hogy milyen fotósnak lenni.

A zár kioldásának nyers örömérõl mesél…újra és újra. A zár jól ismert hangjáról van szó, és arról a robbanásról, ami a fejedben és a szívedben történik, amikor elkaptad a pillanatot. Mert az a lényeg, hogy meglegyen a kép. Amikor képet készítesz, tudod, hogy a változó világ egy pillanata megfagyott. Valami stabillá vált, mindörökre. Elkaptál egy pillanatot, amely máskülönben örökre eltûnne. És azután bármikor elõveheted azt a pillanatot, legyen az hihetetlen vagy hétköznapi.

A könyv arról szól, hogy legyen a szemed a keresõn, amikor pont jó a fény. Arról, hogy az alany arcának apró kis változása-rezdülése elmondja az igazságot. Arról, hogy visszatartod a lélegzetedet, miközben fotózol. Az idegességrõl, az örömrõl és arról a rettegésrõl szól, hogy vajon sikerült-e elkapnod a pillanatot, megvan-e a kép. És persze arról is, ahogy a levegõbe bokszolsz és magadban örömtáncot jársz, amikor tudod, hogy sikerült. Errõl szól: kapd el a pillanatot.”

Zseniális. EZ a lényeg.