Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
galopp: akkor a fõnrõl írnék neked 1-2 dolgot:
Szóval fõnnek nevezik azt a szelet, ami lefelé jön a magasabb részekrõl, pl hegyekbõl.
Azt tudni kell, hogy felfelé áramló levegõ a hegyben megütközik, ezzel együtt hõmérséklete csökken, s ezáltal a magával szállítani képes nedvesség is csökken (kicsapódik egy része, fizika), ezért szoktak torlódásból nagy havak lenni, na de mikor felér a csúcsra ez a szél, akkor már alig van nedvessége, de áthûlt, viszont lefelé ez melegszik (ezáltal a relatív nedvessége csökken), fõleg a nagyobb nyomás miatt is! Tehát mire leér, már jó száraz lesz, s a száraz levegõ sokkal jobban tud melegedni, mint a nedves, kisebb az ellenállása!
S Floo-éknál pont ez van ény-i szélnél, remélem segítettem megérteni a dolgot!
Kali
Szóval fõnnek nevezik azt a szelet, ami lefelé jön a magasabb részekrõl, pl hegyekbõl.
Azt tudni kell, hogy felfelé áramló levegõ a hegyben megütközik, ezzel együtt hõmérséklete csökken, s ezáltal a magával szállítani képes nedvesség is csökken (kicsapódik egy része, fizika), ezért szoktak torlódásból nagy havak lenni, na de mikor felér a csúcsra ez a szél, akkor már alig van nedvessége, de áthûlt, viszont lefelé ez melegszik (ezáltal a relatív nedvessége csökken), fõleg a nagyobb nyomás miatt is! Tehát mire leér, már jó száraz lesz, s a száraz levegõ sokkal jobban tud melegedni, mint a nedves, kisebb az ellenállása!
S Floo-éknál pont ez van ény-i szélnél, remélem segítettem megérteni a dolgot!
Kali