A GPS vevõk témához: megfelelõ rálátás és mûholdállás mellett ha a jelenleg tesztüzemben levõ EGNOS mûholdak jeleit is veszik ezek a kis kézi készülékek, akkor 1m-es horizontális pontosság érhetõ el. Általában ennek kétszeresét szokták a vertikális pontosságnak venni, ami jó közelítéssel helyes is. Az én egyszerû Garmin GPS60-asom tud átlagolgatni is másodpercenként, így még nagyobb pontosságot lehet elérni. Ha jól emlékszem, akkor az ELTE-n térképész vagy geologós hallgatók csináltak egy tesztet, amivel a geodéziai GPS pontosságához hasonlították a kézi GPS vevõk pontosságát, és fél órás átlagolással a kézi vevõ pluszminusz 10-30cm-en belül volt, és magasságban is 0,5m-en belül. A pontosság a jelfeldolgozásban rejlik, illetve hogy a földmérésnél használt vevõk bizonyos körülmények között földfelszínrõl sugárzott korrekciós jeleket is fognak... Szóval megfelelõ rálátás mellett, és ha a mûholdak sem egyvonalbn állnak, akkor egy EGNOS kompatibilis vevõ magasságban is 1-2 méteren belül kell legyen, persze ezt növényzet, stb. egybõl elrontja. A barometrikus magasságméréssel az a baj, hogy egy túra során, ha olyan az idõ, mint ma, hogy 10 hPa-t esik a nyomás, pár óra alatt igencsak elkalibrálódik a magasságérték... és ez a GPS mérési pontosságánál nagyobb elállítódás lesz. Szóval magasságmérésre csak stabil idõjárási helyzetben lehet barométert használni, ugyan akkor igen pontosan. Az újabb GPS vevõkben van beépített barométer is (pl.: GPSMAP 60 CS), persze ezek ára is 150eHUF körül van... Lehet, hogy kicsit off voltam?