1960 óta az idei a 4. rekorddöntõ. Elõször az 1965-ös nagy és rendkívül elhúzódó árvíz vonult végig. Baja és Mohács környékén a mai napig ekkorra datálódik az LNV. Budapesten 65-ben június 06-tól július 06-ig egyfolytában 700 cm, június 15. és 24. között pedig 800 cm fölött volt a vízállás és május 14-tõl július 10-ig (csaknem 60 napon keresztül!) az alsó rakparton részben vagy egészben víz volt. 2002. augusztusában egy a mostanihoz hasonló idõjárási helyzetben napokon keresztül nagyon sok esõ hullot az Alpokban, Cseh-, Német- és Lengyelország egyes területein. Ekkor a csapadék súlypontja kicsit északabbra, az Elba, a Moldva vízgyûjtõjére esett, ott a Lysa-horán néhány nap alatt 500-600 mm fölötti esõ esett. Ekkor Prágát katasztrófálisan érintette a víz, a belvároson kívül a metró egy részét is elöntötte a Moldva. A Dunán is rekordokat döntö árhullám vonult le, amely dél felé haladva egyre kevésbé emelkedett a 65-ös szint fölé, Budapesten az új rekord 849 cm lett, a déli szakaszon maradt a 65-ös LNV. Ekkor 6 napig volt 700 cm és 3 napig 800 cm fölött a vízszint.
2006. márciusának végén és áprilisának elsõ felében elsõsorban a hirtelen hóolvadásnak köszönhetõen alakult ki rekord vagy rekordközeli árhullám a Kárpát-medence több folyóján beleértve a Duna és a Tisza egyes mellékfolyóit is. Ekkor 10-11 napig volt 700 cm és 6 napig 800 cm fölött a vízszint. Ekkor Ausztria felõl nem érkezett rekor víz, azonban mind a Morván, mind a Vágon, mind pedig az Ipolyon LNV körüli, vagy afölötti árhullámok érkeztek, ezek következtében a 2002-es rekord a felsõ szakaszon sehol, míg a középsõ szakaszon, így Budapesten is megdõlt (860 cm). Majd Baja-Mohács környékén már nem érte el a 65-ös szintet.
A mostani dunai árvíz a 2002-eshez hasonlít leginkább, csak sokkal nagyobb annál, azonban szerencsére most nincs nagy vízhozam sem a Vágon, sem az Ipolyon, így remény van arra, hogy délfelé haladva egyre mérséklõdik a Duna haragja.