Nem lehet, hogy attól melegedett Budapest környéke ennyire fel, mert átmenetileg elvékonyodott, kilyukadt az inverziós réteg, utat engedve lefelé a magasból érkezõ enyhébb léghullámoknak? Ez hegyekkel határolt sík védeken esélyesebb, mint egy síkabb vidéken (Tatabányai-medence vagy Kisalföld). Vagy nagy tévedésben vagyok?
Amúgy meg ha létezik "ÉK-effektus", most van "DNy-effektus" is, ami szintén hasonló, fagykonzerváló tulajdonságú. (Bár kétségtelen, hogy most a hófedettségnek is sok köze van kialakulásához).