A dolgok ritkán fekete-fehérek, mint tudjuk. És általában az is igaz, hogy az emberek többsége nagy szeretettel ápolgatja a saját álláspontját, értékítéletét, más értékítéletre, gondolkodásmódra viszont süket.
Nem hiába mondta a latin: 'audiatur et altera pars'
Hogy ökológiailag nem tett jót a folyószabályozás, az vitán felül áll.
Viszont azt is meg kell gondolnunk, hogy a Kárpát-medencének nagyon jelentékeny része az árvízi szint alatt fekszik. Magyarország e szempontból Közép-Európa Hollandiája.
Nagy, és szinkron dunai és tiszai árvizek esetén a medrükbõl kilépett folyók a Duna-Tisza közén konfluálnának.
Kérdem én: ilyen körülmények között lehetne-e civilizált élet a Nagy-Alföldön?
Persze, a folyamszabályozást lehetett volna ügyesebben, ökológiai szempontokat is figyelembe véve végezni. De a XIX. sz. végén, mikor erre sor került, ilyen szempontok még nem léteztek.
Az a kor legyõzni, kiaknázni akarta a természetet, nem pedig együtt élni vele.