Globális jelenségek
Floo barátomtól kaptam egy felkérést, hogy tegyem közzé, hogy Sopronban a zivataros napok számának drasztikus csökkenését miben látom, vagy, hogy egyáltalán erõsítsem ezt meg.
TÉNY:
Sopron a zivatarok városa volt 1990-1998 között /az én emélekeimet-adataimat mondom/. Elõfordult napi több zivatar ezen idõszakban, és kiugróan heves események is. Sok részletet is tudnék írni, de mivel helyismerettel csak soproniak rendelkeznek ezért nem mond senkinek semmit az, hogy az aluljáró méteres vizben állt, az érettségi bizi kiosztásakor akkora jégverés volt a Kuruc-domb környéki területen, hogy lapátolni lehetett a jeget, és a Jerevánon is hasonló események zajlottak. Rengeteg olyan zivatar tudnék felsorolni amiben hatalmas /nem túlzás ami mostanában szokás itt/ elektromos tevékenység volt. Szinte menetrendszerû volt ilyen nyarakon az esti zivatar, ami délután kettõtõl lassan felépülve nem gomolyos szerkezetben érkezve érkezett. Annyit lehetett látni, hogy sötétedik az ég alja Ausztria felõl, majd még sötétebb-még sötétebb és már ömlött a jég! Nem vicc!
98-2003 közötti idõszakot a zivatarok hanyatlásának idõszakának nevezem itt. Egyre kevesebb zivi vonult fel, látványosan DNY-ÉK pályára helyezõdtek az érkezései, ami Sopronnak csak nagy ritkán kedvez. Ezek általában a Fertõt és az ottani osztrák területeket áztatták. Ezen idõben azért még egy-két komolyabb zivi becsúszott, de össze sem lehet hasonlítani a régiekkel.
2003-tól Sopron megszûnt a zivatarok városa lenni. Szinte minden alkalommal csak a szélei érintették a várost, ami itt csak szelet produkált. Csodálhatta mindenki a tõlünk 5-8km-re elhúzó felhõket és a szél akkor is áldásos-hûtõ hatását, de esõ és elektromos tevékenység szinte semmi.
Ezen tendencia évrõl évre folytatódott, erõteljesen ritkult a zivatarok száma Sopronban, és ma már ott tartunk, hogy lessük, ahogy tõlünk nyugatra, ÉK-re, DK-re hatalmas zivatarok verik el a tájat-komoly károkat elõidézve, mindezt olyan területeken ahol csak elvétve láttak zivatart abban az idõben amikor itt valami bõdület dolgok voltak.
Az okok? érdekes tanulmány lenne, de nyilvánvalóan megváltoztak a zivatarok kialakulásának feltételei, teljesen más vonalon közlekednek. Akármilyen hihetetlen ilyen dolgokon lehet leméri a légkör változásait, és ilyen dolgokon látni hogy igenis komolyan változik a légkör.
Ne mondja nekem senki azt, hogy normális dolog, hogy szinte minden alkalommal keleten jégverés kíséri a zivatarokat, óriási károkat okozva, özönvizek vannak, és elõfordul, hogy méterre ugyanott több napon keresztül.
Be lehet csukni a szemünket, lehet elnagyolni ezt az éghajlatváltozás dolgot, DE EZ AKKOR IS KÕKEMÉNYEN ZAJLIK!
reményeim szerint Robi tesóval kidolgozunk egy elfogadható elméletet arról, hogy mi lehet az oka a soproni kiszáradásnak, mert kiszáradásról beszélhetünk, mert ez a csapadékmentes idõszak nem csak a nyári idõszakra vonatkozik.
TÉNY:
Sopron a zivatarok városa volt 1990-1998 között /az én emélekeimet-adataimat mondom/. Elõfordult napi több zivatar ezen idõszakban, és kiugróan heves események is. Sok részletet is tudnék írni, de mivel helyismerettel csak soproniak rendelkeznek ezért nem mond senkinek semmit az, hogy az aluljáró méteres vizben állt, az érettségi bizi kiosztásakor akkora jégverés volt a Kuruc-domb környéki területen, hogy lapátolni lehetett a jeget, és a Jerevánon is hasonló események zajlottak. Rengeteg olyan zivatar tudnék felsorolni amiben hatalmas /nem túlzás ami mostanában szokás itt/ elektromos tevékenység volt. Szinte menetrendszerû volt ilyen nyarakon az esti zivatar, ami délután kettõtõl lassan felépülve nem gomolyos szerkezetben érkezve érkezett. Annyit lehetett látni, hogy sötétedik az ég alja Ausztria felõl, majd még sötétebb-még sötétebb és már ömlött a jég! Nem vicc!
98-2003 közötti idõszakot a zivatarok hanyatlásának idõszakának nevezem itt. Egyre kevesebb zivi vonult fel, látványosan DNY-ÉK pályára helyezõdtek az érkezései, ami Sopronnak csak nagy ritkán kedvez. Ezek általában a Fertõt és az ottani osztrák területeket áztatták. Ezen idõben azért még egy-két komolyabb zivi becsúszott, de össze sem lehet hasonlítani a régiekkel.
2003-tól Sopron megszûnt a zivatarok városa lenni. Szinte minden alkalommal csak a szélei érintették a várost, ami itt csak szelet produkált. Csodálhatta mindenki a tõlünk 5-8km-re elhúzó felhõket és a szél akkor is áldásos-hûtõ hatását, de esõ és elektromos tevékenység szinte semmi.
Ezen tendencia évrõl évre folytatódott, erõteljesen ritkult a zivatarok száma Sopronban, és ma már ott tartunk, hogy lessük, ahogy tõlünk nyugatra, ÉK-re, DK-re hatalmas zivatarok verik el a tájat-komoly károkat elõidézve, mindezt olyan területeken ahol csak elvétve láttak zivatart abban az idõben amikor itt valami bõdület dolgok voltak.
Az okok? érdekes tanulmány lenne, de nyilvánvalóan megváltoztak a zivatarok kialakulásának feltételei, teljesen más vonalon közlekednek. Akármilyen hihetetlen ilyen dolgokon lehet leméri a légkör változásait, és ilyen dolgokon látni hogy igenis komolyan változik a légkör.
Ne mondja nekem senki azt, hogy normális dolog, hogy szinte minden alkalommal keleten jégverés kíséri a zivatarokat, óriási károkat okozva, özönvizek vannak, és elõfordul, hogy méterre ugyanott több napon keresztül.
Be lehet csukni a szemünket, lehet elnagyolni ezt az éghajlatváltozás dolgot, DE EZ AKKOR IS KÕKEMÉNYEN ZAJLIK!
reményeim szerint Robi tesóval kidolgozunk egy elfogadható elméletet arról, hogy mi lehet az oka a soproni kiszáradásnak, mert kiszáradásról beszélhetünk, mert ez a csapadékmentes idõszak nem csak a nyári idõszakra vonatkozik.