Nanovich: Az elzárkózás oka nagyon egyszerû. Az atomenergia nem fenntartható, ezért teljes zsákutca. Persze csak akkor, hogy ha hosszú idõtávon gondolkozunk. 20 évre jó megoldásnak tûnhet - leszámítva néhány apróságot, mint pl a nukleáris fegyverek elõállítása, az emberi felelõtlenségbõl származó kockázat - de hosszú távon nyilvánvaló hogy nem lehet arra támaszkodni. Ha másért nem, pl elfogy az urán, hogy mást ne mondjak, de persze nem csak emiatt sérül a fenntarthatóság, hanem pl amiatt, hogy fél millió évre hagyunk nagy aktivitású hulladékot magunk után, amivel persze nem nekünk, hanem az unokáinknak kell bajlódni. Így persze könnyû. Ezért gondolom azt, hogy az éghajlatváltozás ellen nem megoldás, mert egy probléma kezelésével jó pár másikat gyártunk. Arról nem is beszélve, hogy az a hatalmas pénz, amit az atomenergetikába nyomnak, pl az energiatakarékosság, és a hatékonyságba fektetve 10-szeresen érvényesülne. Ezért ez még egy érv ellene, hogy túl nagy a tõkekoncentráció. Ráadásul csak állami támogatással életképes egy ilyen beruházás, na és ugye arról lehet tudni, hogy mennyit javít a költséghatékonyságon úgy általában. Ezt még megspékelve a magyar viszonyokkal, hát abba bele se merek gondolni...

Az éghajlatváltozás a hosszú távú gondolkodásra ösztönzi az embereket, hiszen arról szól az egész, hogy mi lesz majd az unokáinkkal. Ebben a fórumban már sokszor leírtam, hogy az a gond, hogy amit most "érzünk" az már a légkörben elmúlt 100-150 évben akkumulálódott ÜHG-nak köszönhetõ. Amit most küldünk a levegõbe, azt mi még nem érezzük igazán. Innen jön tehát az unokáink iráni felelõsség. Az csak az unokáink szerencséje, hogy már a saját bõrünkön is érzeni...