Nem mintha nem vehetnénk bármerre az irányt bármiért!

Persze, hogy nem igaz, senki sem állította, hogy igaz!
Ezeket a helyzeteket szállított fagy effektus, vagy a másik ilyen szituációt szendvics effektus néven szoktuk emlegetni.
Az elsõ gondolom egyértelmû, a második pedig a szállított fagy és a kisugárzási fagy keveréke, amikor a magasabb pozícióban még szállított faggyal van negatív hõmérséklet, de eközben a legalacsonyabb tereppontokon már leáll a szél és gyûlik össze a hideglevegõ, emiatt lent is fagy, ekkor a legenyhébb részek azok, amik a szállított fagyba már nem, és a kisugárzási fagyba még nem esnek bele.
Pl. 140 m-en van a völgyszint, 310-en a dombtetõ, akkor mondjuk a 310-es tetõn szállított faggyal van -0,5 fok, a 140-150 m-es szinten van -2 fok, a kettõ között pedig 190 és 250 méter között nincs fagy.