Nem értettük félre egymást, csak egy kicsit tovább ragoztam a dolgokat olyanoknak, akik nincsenek benne annyira az agro témában. Lehetne mégtovább ragozni, magyarázni, de felesleges.
Egyetlen dolog a biztos: Aki az agro dolgokra adja a fejét, nem idegeskedhet: akármit tesz az ember a legjobb idõben a legnagyobb szakértelemmel, nagyon sok esetben csak várhat: hol az esõre, hol a száraz idõre, hol a melegre, hol a fagyra. Ha nem jön, ami kellene, akkor bakfitty, ki kell találni valami mást, ha lehet. Ha pedig több kultúrában érdekelt, megbolondulhat, ha úgy fogja fel: az aratáshoz száraz idõ kell, a kukorica kötõdéséhez kell egy kis nedvesebb, langyosabb idõ, stb, de úgy is fel lehet fogni, hogy legalább valami bejön, amivel túl lehet élni.
Ha a nagyanyóm pszihológushoz száladgált volna akkor, amikor 3 holdon 3 kas kukorica termett a múlt század valamelyik 30-as évében és ennie kellett valamit a családnak, nem biztos, hogy megérte volna 98 évesen a 2010-es évet, de az is biztos, hogy apjától, anyjától, férjétõl, apósától anyósától olyat kapott volna, hogy arról koldul, ha egy kis szolíd éves diéta miatt nyafogni kezd.