Földtan
Az bizonyos, hogy az átlagnál kisebb szociális érzékenység szorult belém s a jót tenni inkább közvetett módon érvényesül nálam emberi ügyekben.
Ha viszont már sajnálni kell valakit Haitin, akkor nem azokat, akik meghaltak, hanem a túlélõket, akiknek majd újjá kell építeni az országot illetve a saját életüket is. A halottakon nem lehet segíteni már, ezért kár is felettük sajnálkozni... Aki megmaradt, kénytelen lesz együttélni a saját veszteségeivel egy olyan országban, amely nem a politikai és gazdasági stabilitásáról híres. Talán e katasztrófa hatására ez megváltozhat.
Lehet persze arról is vitázni, hogy kik felelõsek azért, hogy emberek százmilliói élnek olyan természeti környezetben, ahol bármikor, bárhol bekövetkezhet egy hasonló léptékû katasztrófa. Nemrégiben írt itt valaki a nápolyiak alatt fortyogó katasztrófa lehetõségérõl. Láttál egy nápolyit is elmenekülni, amióta a geológiai felmérések nyomán nyilvánvaló lett a veszélyhelyzet, csak mert ott a Vezúv? Szerintem egyszerûbb tudomásul venni, hogy ilyen-olyan okoknál fogva elkerülhetetlen egy csomó vészhelyzet, s alkalmazkodni a lehetõségekhez, mint utólag sajnálkozni. Azonban az ember egyelõre nincs a kihalás szélén, túlélt már számos, ennél sokkal nagyobb katasztrófát is, közte olyanokat, amelyeket saját maga hozott létre. Sokkal jobban tudok sajnálni egy ártatlan 18 éves srácot, akit elküldenek háborúzni valami ismeretlen hatalom védelmében, mint olyanokat, akikkel a természet végez.
Haitin éltek emberek az európai hódítás és az oda behurcolt feketék elõtt is, õk ugyanúgy ki voltak téve a törésvonalak szeszélyeinek, mint a mai lakosok. Mégse földrengések miatt tûntek el, hanem a kapzsiság miatt. Ahogy a mostani áldozatok se direkt módon a rengés áldozatai, hanem azé a kapzsiságé, amely odavitte és ócska betonépületekbe kényszerítette az embereket. Olyat még nem hallottam, hogy valaki abba halt bele, hogy a paticsfalú, pálmalevél tetejû kunyhója rádõlt. Kicsit túlnõttük a lehetõségeinket, ez van. Ennek vannak áldozatai földrengések nélkül is, legalább annyian naponta, mint amennyien Haitin meghaltak e rengés miatt. Csak autóbalesetben naponta 3000 ember hal meg a világon, ez évente 1,095 millió fõ. 2009-ben földrengés miatt 1783 fõ halt meg az USGS szerint a világon. Tessék összehasonlítani...
Ha viszont már sajnálni kell valakit Haitin, akkor nem azokat, akik meghaltak, hanem a túlélõket, akiknek majd újjá kell építeni az országot illetve a saját életüket is. A halottakon nem lehet segíteni már, ezért kár is felettük sajnálkozni... Aki megmaradt, kénytelen lesz együttélni a saját veszteségeivel egy olyan országban, amely nem a politikai és gazdasági stabilitásáról híres. Talán e katasztrófa hatására ez megváltozhat.
Lehet persze arról is vitázni, hogy kik felelõsek azért, hogy emberek százmilliói élnek olyan természeti környezetben, ahol bármikor, bárhol bekövetkezhet egy hasonló léptékû katasztrófa. Nemrégiben írt itt valaki a nápolyiak alatt fortyogó katasztrófa lehetõségérõl. Láttál egy nápolyit is elmenekülni, amióta a geológiai felmérések nyomán nyilvánvaló lett a veszélyhelyzet, csak mert ott a Vezúv? Szerintem egyszerûbb tudomásul venni, hogy ilyen-olyan okoknál fogva elkerülhetetlen egy csomó vészhelyzet, s alkalmazkodni a lehetõségekhez, mint utólag sajnálkozni. Azonban az ember egyelõre nincs a kihalás szélén, túlélt már számos, ennél sokkal nagyobb katasztrófát is, közte olyanokat, amelyeket saját maga hozott létre. Sokkal jobban tudok sajnálni egy ártatlan 18 éves srácot, akit elküldenek háborúzni valami ismeretlen hatalom védelmében, mint olyanokat, akikkel a természet végez.
Haitin éltek emberek az európai hódítás és az oda behurcolt feketék elõtt is, õk ugyanúgy ki voltak téve a törésvonalak szeszélyeinek, mint a mai lakosok. Mégse földrengések miatt tûntek el, hanem a kapzsiság miatt. Ahogy a mostani áldozatok se direkt módon a rengés áldozatai, hanem azé a kapzsiságé, amely odavitte és ócska betonépületekbe kényszerítette az embereket. Olyat még nem hallottam, hogy valaki abba halt bele, hogy a paticsfalú, pálmalevél tetejû kunyhója rádõlt. Kicsit túlnõttük a lehetõségeinket, ez van. Ennek vannak áldozatai földrengések nélkül is, legalább annyian naponta, mint amennyien Haitin meghaltak e rengés miatt. Csak autóbalesetben naponta 3000 ember hal meg a világon, ez évente 1,095 millió fõ. 2009-ben földrengés miatt 1783 fõ halt meg az USGS szerint a világon. Tessék összehasonlítani...