A másik oldal - mondjuk így - az éghajlatváltozás fogalmát azért kedveli jobban a globális felmelegedésnél mert hogy nem csak melegedésrõl van szó úgy általában. Átlagos globális felmelegedés nevet. Szóval, hogy megváltozik a csapadék eloszlása intenzitása, mennyisége, a napsugárzás mennyisége és igazából megváltozik úgy alapjában az egyész éghajlati rendszer (pl. a bioszféra, krioszféra...). Olyan szempontból is igazad van, hogy éghajlatváltozások hol kisebbek, hol nagyobbak voltak régen is, hol ilyen, hol olyan irányban. Sõt voltak hirtelen éghajlatváltozások is.
Az IPCC-ben pl már inkább a changing of the climate system szókapcsolatot használja elõszeretettel (vagyis változó éghajlati rendszer). Viszont ha úgy vesszük - nem kötözködésként mondom, csak másoldalról világítva a dolgot - globális felmelegedés is volt régen is. Akkor most miért is olyan nagy kunszt ez? Kérdezhetné valaki. Talán mert régen az emberiség max lokális skálán szólt bele az éghajlat alakulásába. Nem voltunk oly sokan és mindennapi tevékenységünkkel nem változtattunk globálisan az éghajlaton. Sajnos sokan azért kifelejtik, hogy az éghajlatváltozás nem csak a fokozódó üvegházhatásnak köszönhetõ. Bele kell érteni a földhasználat megváltozását, erdõírtást, tarlótüzeket, városok terjeszkedését, beépítést, stb. Ezzel mind mind változtatjuk a felszíni érdességet, az albedót, a sugárzási egyensúlyt stb. Ez egyébként így is fogalmazódik meg nagyon helyesen az IPCC jelentésben.
Talán jó megfogalmazása nincs is ennek az eseménynek, folyamatnak.
A MOC gyengülését azonban nem csak néhány mutatja, hanem törénetesen a fele nevet. Látszólag valóban a modellek azt feltételezik, hogy nincs hõmérséklet szempontjából 2100-ig látható hatása Európára, mert hogy a melegedés ellensúlyozza. Viszont engem aggaszt, hogy természetesen a 22 modell eredménybõl valamelyik álhat közel a valósághoz, vagy egyik sem majd. Vagyis mindegyik kimenet lehetséges foragtókönyv természetesen és ezek átlagát használni nagyon elmossa a valós tényeket.
De nem szívesen élnék meg egy olyan klímát, melyben az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérséklete 1-4 fokkal hidegebb a kontinensé meg 2-3 fokkal melegebb. A lehtséges szinoptikus eseményeket nem mesélném.
A lényege egyébként a vlátozásnak nagyon összetett. Minél többet foglalkozok vele, minél több tanulmányt olvasok el, annál jobban látom, hogy mennyire bizonytalanok a forgatókönyvek a kimenetelek. Pontosabban szólva inkább a nagy kérdés az idõ.