A szõlõknél -17 körül már elkezd fagyni a rügy, de nyilván 30-40 %-os rügyfagykár az szinte észre sem vevõdik.
Aztán innen 1-2 fokonként jönnek a teljes rügyfagykár, a vesszõfagyás és a teljes megsemmisülés.
Persze fajtája válogatja.
Az alföldi területeken a városokban menekülhettek csak meg a szõlõk, az békéscsabai állomási -22,5 fok megengedi, hogy bent a településen -20 fokon belül maradhatott több udvarban is. Az alföldi városok településszerkezete elõnyös ebbõl a szempontból.
Valóban sokszor csalóka a dolog, ugyanis a fagyás után nem mindig látszik a kár mértéke, el kell indulnia a nedvkeringésnek a növényben ahhoz, hogy egyértelmûvé váljon. Vagy ha nem indul el, akkor az egyértelmû, viszont az elinduláshoz és a fagykár esetén nem elindulás megállapításához is kell egy melegebb idõszak.
Érdemes ilyenkor levágni egy-egy darabot a veszõbõl, amit például metszésnél egyébként is eltávolítanál, és bevinni pár napra a lakásba, vízbe tenni, úgy hamar kiderül, van-e bibi, és ha van, mekkora.
Figyelni kell, hogy lehetõleg ne 0 fok alatti hõmérsékletbõl vigyük egybõl be a 20 fokos lakásba és tegyük vízbe, hanem egy bõven pozitív napot válasszunk.