Globális jelenségek
Sziasztok! Mivel mostanság sok helyen lehet olvasni, így a hurrikán szezon idejében, hogy az éghajlatváltozás hatására növekedhet a hurrikánok száma, úgy gondoltam pár infot ezzel kapcsiban érdemes megosztanom.
Ma nem lehet egyértelmûen meghatározni, hogy az emberi tevékenység hatására nõtt, vagy növekszik a hurrikánok száma az Atlanti-óceán felett vagy természetes ciklus eredménye, illetve hogy a jövõben hogy alakul. Lehet mindkettõ is akár. Jelenlegi tudományos ismeret nem elegendõ ahhoz, hogy eldönthetõ legyen a kérdés.
Három fõ dolog van, mely hatással van a hurrikánok kialakulására:
1. tengervíz hõmérséklete
2. szélnyírás
3. El Nino/La Nina
Utóbbi kettõ összefüggésben van egymással.
Mi a helyzet a szélnyírással?
Global Warming Increases Wind Shear, Reduces Hurricanes, Climate Model Shows
Link
"They focused on projected changes in vertical wind shear over the tropical Atlantic and its ties to the Pacific Walker circulation -- a vast loop of winds that influences climate across much of the globe and that varies in concert with El Niño and La Niña oscillations. By examining 18 different models, the authors identified a systematic increase in wind shear over much of the tropical Atlantic due to a slowing of the Pacific Walker circulation." (Global Warming Increases Wind Shear, Reduces Hurricanes, Climate Model Shows, Sciencedaily, Date: April 18, 2007)
Vagyis az éghajlatváltozással együttjáró megváltozó légköri cirkuláció hatására növekszik a szélnyírás mely a hurrikánok fejlõdése, kialakulása ellen hat.
IPCC-ben összegyûjtött kutatások végsõ következtetése egyrészt, hogy a 70-es évektõl emelkedõ trend figyelhetõ meg a gyakoriságban és intenzitásban.
Egy másik kutatás szerint:
Low Atlantic hurricane activity in the 1970s and 1980s compared to the past 270 years
Link
Az oldalról elérhetõk az eredmények is. E szerint tényleg a legmélyebb ponton a 70-es, 80-as években volt a hurrikán képzõdés. Az 1990-es évek elején pedig az erõs hurrikánok számának 5 éves átlaga else érte a korábbi évszázadok szintjét.
Az Atlanti-óceán északi medencéjének vízhõmérséklete ciklikus változékonyságot mutat - oszcillál. Ez nem is olyan régi keletû tudományos tény. Gyakorlatilag alig egy évtizede ismeretes és még fiatal kutatási terület. Idehaza nem is igen lehet róla még olvasni, vagy hallani. Azonban a következõ évek, következõ évtized legfontosabb területek egyikévé fog válni.
Nevezetesen az AMO-ról (Atlantic Multidecadal Oscillation) van szó. Kvázi 60 éves (IPCC-ben összegyûjtött cikkek 65-75 évrõl számolnak be - eddigi összes létezõ kutatás 55 és 80 év közét teszi) periódussal változik az észak-atlanti tengervíz hõmérséklete, mely nagy hatással van a légkörre (és persze viszont a légkör is).
Természetesen az AMO egy fontos szerepet tölt be az atlanti hurrikánok kialakulásában is. Ráadásul a meleg fázis az 1990-es években kezdõdött. Nevezetesen az AMO meleg fázisában több hurrikán keletkezik, míg a hideg fázisban kevesebb.
Az ezzel kapcsolatos tudományos cikk elolvasható a Science magazin honlapján:
Link
Ma nem lehet egyértelmûen meghatározni, hogy az emberi tevékenység hatására nõtt, vagy növekszik a hurrikánok száma az Atlanti-óceán felett vagy természetes ciklus eredménye, illetve hogy a jövõben hogy alakul. Lehet mindkettõ is akár. Jelenlegi tudományos ismeret nem elegendõ ahhoz, hogy eldönthetõ legyen a kérdés.
Három fõ dolog van, mely hatással van a hurrikánok kialakulására:
1. tengervíz hõmérséklete
2. szélnyírás
3. El Nino/La Nina
Utóbbi kettõ összefüggésben van egymással.
Mi a helyzet a szélnyírással?
Global Warming Increases Wind Shear, Reduces Hurricanes, Climate Model Shows
Link
"They focused on projected changes in vertical wind shear over the tropical Atlantic and its ties to the Pacific Walker circulation -- a vast loop of winds that influences climate across much of the globe and that varies in concert with El Niño and La Niña oscillations. By examining 18 different models, the authors identified a systematic increase in wind shear over much of the tropical Atlantic due to a slowing of the Pacific Walker circulation." (Global Warming Increases Wind Shear, Reduces Hurricanes, Climate Model Shows, Sciencedaily, Date: April 18, 2007)
Vagyis az éghajlatváltozással együttjáró megváltozó légköri cirkuláció hatására növekszik a szélnyírás mely a hurrikánok fejlõdése, kialakulása ellen hat.
IPCC-ben összegyûjtött kutatások végsõ következtetése egyrészt, hogy a 70-es évektõl emelkedõ trend figyelhetõ meg a gyakoriságban és intenzitásban.
Egy másik kutatás szerint:
Low Atlantic hurricane activity in the 1970s and 1980s compared to the past 270 years
Link
Az oldalról elérhetõk az eredmények is. E szerint tényleg a legmélyebb ponton a 70-es, 80-as években volt a hurrikán képzõdés. Az 1990-es évek elején pedig az erõs hurrikánok számának 5 éves átlaga else érte a korábbi évszázadok szintjét.
Az Atlanti-óceán északi medencéjének vízhõmérséklete ciklikus változékonyságot mutat - oszcillál. Ez nem is olyan régi keletû tudományos tény. Gyakorlatilag alig egy évtizede ismeretes és még fiatal kutatási terület. Idehaza nem is igen lehet róla még olvasni, vagy hallani. Azonban a következõ évek, következõ évtized legfontosabb területek egyikévé fog válni.
Nevezetesen az AMO-ról (Atlantic Multidecadal Oscillation) van szó. Kvázi 60 éves (IPCC-ben összegyûjtött cikkek 65-75 évrõl számolnak be - eddigi összes létezõ kutatás 55 és 80 év közét teszi) periódussal változik az észak-atlanti tengervíz hõmérséklete, mely nagy hatással van a légkörre (és persze viszont a légkör is).
Természetesen az AMO egy fontos szerepet tölt be az atlanti hurrikánok kialakulásában is. Ráadásul a meleg fázis az 1990-es években kezdõdött. Nevezetesen az AMO meleg fázisában több hurrikán keletkezik, míg a hideg fázisban kevesebb.
Az ezzel kapcsolatos tudományos cikk elolvasható a Science magazin honlapján:
Link