Értelek már nevet!

Ezek már a meteorológiai mûszerek világát érinti, melyben már nem igen vagyok kompetens nevet.
Erre azért én is kíváncsi lennék. Mindenesetre, vannak szórványos, idõszakos mérések hazánkból is már az 1700-as évektõl. Mégis az OMSZ "hivatalosan" és más meteorológiai szervezet is az 1871-tõl kezdõdõ méréseket fogadja el. Lehet, hogy azért, mert a korábbiakról nem eldönthetõ, milyen pontossággal mértek? Vagy hogy egyáltalán mivel is mértek pontosan.
Még elõzõ évben, volt szerencsém egy Budapestrõl származó meteorológiai feljegyzéseket tartalmazó naplót kezembe venni, mely 1848-ról tartalmazott feljegyzéseket egész évre, sõt még pár másik évrõl is. Azon kívül, hogy szinte a kezemben omlott szét és hihetetlen érzés egy ilyet még csak szemügyre is venni, érdekes volt, hogy a mérési idõpontokat nem értettem.
Római számozássla valami 6ról indult és 13-14 fele abba maradt és máshogy folytatódott.
Régen sokszor elõfordult, hogy akkor mértek amikor tudtak. Pl ha aludtak akkor gondolom nem is émértek nevet és hasonlók.
Ez is problémát okozhat ezen adatok feldolgozása során.
Akár milyen hihetetlen, de ahogy végig néztem a januári adatokat nem tûnt olyan borzasztóan hidegnek, de mégis -5,9 °C volt a havi középhõmérséklet (N. Bacsó D, 194laza.

Mellesleg megjegyzem, hogy a mai felszíni mérések is néha jó kis kérdõjelet kaphatnak. Pl. a budapesti hõmérsékleti sor. A honlapon is található - homogenizált adatsor - számomra némi kérdõjellel kezelt. Noha nem firtatom, hogy éghajlati vizsgláódásokhoz a legjobb, ha olyan adatsorokat használunkm elyek hosszú ideje reprezentatívak egy adott helyre vonatkozóan. Azonban mégis édekes számomra, hogy 1962 és 1966 között a belvárosi és a pestszentlõrinci állomáson mért január havi középhõmérsékletek rendre közel megegyeztek, ezt követõen mindig átlagosan 1 °C-os eltérést mutattak.
Ha felteszem az érdekel, hogy a belvárosban hogyan változott a hõmérséklet tovább valóban az 1 °C-kal melegebb homogenizált adatsort használom, hiszen az reprezentájla a belvárost és vele együtt a városi hõszigetet is. De ha az érdekel, hogy a régi fõvárosnak megfelelõen hogy változotta hõmérséklet, akkor inkább a pestszentlõrincit használom.
Az eltérés pontos okát nem tudom, de számomra elég érdekes, mindenesetre az adatok valódiságát én nem kérdõjelezem meg, csak nem tudom hogy melyik a biztosabb, de itt felmerül a kérdés, hogy mi szerint.
Ilyen és más okoknál fogva elsõsorban inkább a 850 hPa-so szintre vonatkozó hõmérsékleti értékeket, vagy korábban említett virtuális hõmérsékleteket használom.
Ezzel kapcsiban megjegyzem, hogy a NASA GISS adatai meg gyakorlatilag túl nagy értékeket mutatnak évi középhõmérsékletnek Budapestre - az õ saját homogenizált, és nemtudom hirtelen milyen módszerekkel számolt adatai.
Még a belvárosi mért értéknél is magasabbat mutat az utóbbi 10-20 évben némelyik évre.