Pedig a Kárpát-medence adottságai kifejezetten jók az igen alacsony havi középhõmérsékletekhez a téli hónapokban. Végigpörgettem több híresen hideg telet a GFS térképarchívumában, és figyelemmel kísértem számos "kék banánt" Tapasztalatom, hogy ezek Északkelet-Európán kívül nagyon gyakran érintik Ukrajnát, Kelet-Lengyelországot, Magyarország és a Balkán-félsziget északkeleti részét. Ezeken a helyeken nem ritka a -15 fokos T850. A "kék banán" kiinduló pontja általában a Svalbard-Novaja Zemlja területen van, az itteni hidegmagok különös figyelmet érdemelnek. A tartós hideg szempontjából alapvetõ fontosságú medencei helyzetünk, a hideglevegõ bentrekedése országunkban. (Bár az igazán hideg idõszakokban általában 850 hepán is hideg van)
Az észak-atlanti ciklontevékenység élénk volta viszont nem releváns: a legzordabb közép-európai fagyhullámok idején is gyakoriak a 955-985 hepás cikloncentrumok az Észak-Atlantikumban, viszont ezek ilyenkor Izlandtól jócskán nyugatabbra találhatók.
Az azori AC a rendkívül hideg idõszakokban is gyakran jól megfigyelhetõ, de nem nagyon fejlett, beorrosodási hajlamot nem mutat.
Mediterrán ciklontevékenység -nem meglepõ módon- nagyon jellemzõ a rendkívül hideg idõszakokra, bár feltehetõ, hogy a mediciklonok csapadékzónái ilyen esetben nem nagyon gyakori vendégeink.
Hogy nagyon könnyen megkaphatjuk a -5 fok alatti havi közepet, arra jó példa a közelmúltból 2012 februárja. Ha még 2 hetet tartani tudta volna magát a Vojejkov-tengely, nálunk megülepedett hideglevegõvel, akkor olyan -10 fokot közelítõ havi átlaghõmérséklet lett volna több helyen, hogy öröm lett volna nézni.