A kérdés érdekes, a NASA-honlap cikke: Link alapján tényleg komolynak tûnnek a jelek, amik alapján a 2020 utáni napfoltmaximum igen gyenge lehet. A következtetések viszont enyhén szólva túlzóak... Ha az elmúlt 200 évben nem is volt példa ilyen gyenge naptevékenységre, elõtte annál inkább: Link

A 17. századi Maunder-minimum idején nemhogy legyengültek, hanem teljesen elmaradtak a 11 évenkénti napfoltmaximumok, a napfoltszám meg sem közelítette a cikkben igen alacsonynak tekintett 50-et. Ennek ellenére a Föld éghajlata nem borult fel... Igaz, ekkor következett be az európai "kis jégkorszak", de a szerzõk elfelejtették, hogy még ez a lehûlés is jóval kisebb volt, mint a most következõ évtizedekre az emberi CO2-kibocsátásból várható felmelegedés! Tehát figyelembe véve, hogy komoly CO2-többletünk van, és a naptevékenység gyengülése sem tûnik olyan drámainak, ebbõl nem lesz egykönnyen lehûlés, sõt, még a melegedést is alig-alig gyengítheti a dolog.

A hírt kiadó "Space and Science Research Center": Link pedig nem tûnik komoly intézménynek. Érdekes, hogy a honlapjukon semmiféle kutatógárdáról, semmiféle eddigi publikációról nincs szó, mindössze az igazgatójukról, aki szintén nem büszkélkedhet szakmai múlttal. Nyilván nagy-nagy szenzációt próbált gyártani, egy lehûlést jelzõ "eredményhez" pedig manapság az USA-ban könnyû támogatókat találni...