Azt a kis szivattyút szerintem is felejtsd el, kár költeni rá, de ha a helyesen elhelyezett szivattyú mellett tartós szivattyúzás hatására a víz bezavarosodik, lehet, hogy az ásott kutat is el kellene felejtened. Nézz/kérdezz körül, hogy van-e a közelben fúrt kút és milyen mélységûek? 10 m-nél sekélyebbet csak végsõ esetben szabad fúrni, pl. Békéscsaba egy részén 10 m és 100 m mélység között egyáltalán nincs vízadó réteg. 10 m-nél sekélyebbet általában nem lehet megfelelõen kiképezni, kitisztítani: lehet, hogy mindig homokolni fog. Ha 20-30 m között van felétek jó vízadó réteg, nyert ügyed van. Felénk 1200-1500 Ft/m körüli áron fúrják a kutakat, Pest környékérõl 2000 Ft/m árról hallottam. A probléma inkább az, hogy elég sok kontár is van a kútfúró szakmában: sokan nem kutat, hanem csak lyukat fúrnak. Inkább legyen egy kicsit drágább, de jól kiképzett kút legyen: adjon elég vizet nem túl mélyrõl és ne homokoljon.
Csepegtetõ öntözéshez csak homokmentes víz alkalmas. A csepegtetõ öntözésnek lényegesen kisebb a nyomásigénye, mint az esõztetõ öntözésnek: egy-két tized bar (egy-két m vízoszlopnyomás) néhány bar helyett. Az érték a csepegtetõ technológia részleteitõl függ. Nem a mezõgazdasági vízellátás területén dolgozom, a szaktudásom frissessége a 27 évvel ezelõtti szint körül (alatt, mert az ember felejt is) mozog. A csepegtetõ öntözés hátránya az üledékmentes vízigény mellett az, hogy minden öntözendõ növényig ki kell építeni a rendszert. Felénk a dinnyések egy szezont bíró perforált fóliatömlõvel öntöznek. A technikai részleteket nem ismerem, a költségét a dinnyézés nyilván elviseli. Áttelepíthetõ perforált öntözõtömlõ: az OBI-ban láttam, nagyon magas áron, 5-10 m-es kiszerelésben.

Rossmann: Ezek szerint azonos, vagy legalábbis társszakmában vagyunk érintettek. Az egyik feladatom a munkahelyemen, hogy meglevõ, vagy tervezett vízellátó rendszerek paramétereihez optimálisan illesztett paraméterû, leggazdaságosabban üzemeltethetõ (áramköltség) szivattyút válasszak.

Milyen mély a kutad és mi a nyûgje? Kiképzési hiba (pl. túl ritka szitaszövet, esetleg a kút túl sekély és emiatt nem lehetett rendesen kiképezni, elégtelen kiképzés/tisztítás miatt homokolt és a szûrõ részben feltöltõdött, a megmaradt üzemelõ szakasza túlterhelt), szitaszövet sérülése (pl. vegyszeres tisztítási kísérlet miatt 'elfogyott', stb.) Nem biztos, hogy a javításával érdemes kísérletezni. Egy KPE csöves talpmosást és egy kompresszoros tisztítást/újra kiképzést esetleg meg lehet kísérelni, de lehet, hogy azzal sikerül totálisan tönkre is tenni. Lehet, hogy Te is jobban járnál egy új kút fúrásával.