A nappalok és az éjszakák a Föld minden pontján csak az ekvinokciumok (napéjegyenlõségek) idején egyenlõ hosszúak, azaz minden év március 20.-án ill. 21-.-én és szeptember 22.-én ill. 23.-án. Ezeken a napokon az Egyenlítõ mentén mindenütt a zeniten delel a Nap. Ez a nullás zenittávolság a csillagászati év folyamán északabbi ill. délebbi szélességekre tolódik el. Június 21.-én ill. 22.-én a Nap a Ráktérítõ fölött, december 21.-én ill. 22.én a Baktérítõ fölött delel a zeniten. Ez a négy idõpont határolja el egymástól a négy csillagászati évszakot. A tropikus és a naptári év eltérõ hossza miatt, e négy dátum ingadozik.