Globális jelenségek
Csak egy-két megjegyzés:
A társadalom hagyja magát kizsákmányolni, amig az utakon vannak 2000 köbcenti feletti autók, addig nem kell sajnálni egyetlen társadalmat sem...
A szigetelés:
A leggagyibb hungarocell (mint itthon elterjedt falszigetelési mód, másutt ennél jobb anyagokat használnak) is 0,025 W/m2K tényezõt tud, ezt az értéket csak a majdnem teljesen száraz levegõ képes teljesíteni. A jelenlegi technológiákkal 16 cm szigetelést tudnak feltenni viszonylag kényelmesen. Ha ehelyett ekkora légrést építesz a faladba, az igen komoly építészeti töblettel jár, gyakorlatilag dupla falat kell építeni és az oda bezárt, idõvel benedvesedõ levegõ rosszabb szigetelést tud, mint a hungarocell, a födém kivitelezhetõségérõl és a dupla falakba szinte kötelezõ jelleggel beépített hõhidakról már nem is beszélve.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy a hungarocell utólag is felszerelhetõ, a légrés nem igazán.
A mai modern (és megfizethetõ és tartós) nyilászárók nagy része mûanyagból van, ami ugyanúgy nem szellõzik, csak a kötelezõen beépített automatikusan nyitó szellõzõrésekkel, de az erre vonatkozó számítások szerint ez elég komoly veszteséget generál.
A fa nyílászárókkal más a helyzet, de azokat a jelen állapotban 10, max 15 év alatt szétsüti a nap (mármint a többség által megfizethetõ árú kategóriát).
A mai 0,7-es K-t tudó ablakokkal már a fal is jelentõs hõvesztõ tényezõ, a 16 cm hungarocell szigetelés gyakorlatilag 90-140 cm téglafalat helyettesít (a 80-as években használt tégla hõvezetése 0,3-0,5, a maiak már kicsit jobbak), igy a fûtési ktg harmada spórolható, ami mondjuk a 10 év múlva elõálló 250 Ft-os gázárnál elég komoly tétel lesz.
Ha a nem fosszilis energiáknál a geotermikus fûtésre gondoltál, azzal az a probléma, hogy 4-5 kW hõenergia elõállításához 1 kW villanyáram kell, ami mind árában, mind szennyezésében, mind energiatartalmában vetekszik 1 m3 gázzal: 1 kWh = 3,6 MJ, 1 m3 gáz = 32 MJ, PB-gáz: 40 MJ. Így az 1 kWh áram árán elégetett gáz (1/3 m3 kb) kellõ hatékonyságú - pl kondenzációs - kazánban elégetve több hõt ad, mint a geotermikus módszer, az 1 kW áram elõállításhoz kapcsolódó szennyezésrõl már nem is beszélve.
A többi fûtési módszer valóban jobb, mint a fosszilis energia.
A passzív házhoz egy megjegyzés: folyamatos szellõztetés van, tehát nem biztos, hogy nem lélegzik, számításokat kellene végezni arra nézve, hogy egy átlagos ház természetes levegõcseréje és a passzív házban mesterségesen kicserélt levegõ térfogata hogyan aránylik egymáshoz.
A társadalom hagyja magát kizsákmányolni, amig az utakon vannak 2000 köbcenti feletti autók, addig nem kell sajnálni egyetlen társadalmat sem...
A szigetelés:
A leggagyibb hungarocell (mint itthon elterjedt falszigetelési mód, másutt ennél jobb anyagokat használnak) is 0,025 W/m2K tényezõt tud, ezt az értéket csak a majdnem teljesen száraz levegõ képes teljesíteni. A jelenlegi technológiákkal 16 cm szigetelést tudnak feltenni viszonylag kényelmesen. Ha ehelyett ekkora légrést építesz a faladba, az igen komoly építészeti töblettel jár, gyakorlatilag dupla falat kell építeni és az oda bezárt, idõvel benedvesedõ levegõ rosszabb szigetelést tud, mint a hungarocell, a födém kivitelezhetõségérõl és a dupla falakba szinte kötelezõ jelleggel beépített hõhidakról már nem is beszélve.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy a hungarocell utólag is felszerelhetõ, a légrés nem igazán.
A mai modern (és megfizethetõ és tartós) nyilászárók nagy része mûanyagból van, ami ugyanúgy nem szellõzik, csak a kötelezõen beépített automatikusan nyitó szellõzõrésekkel, de az erre vonatkozó számítások szerint ez elég komoly veszteséget generál.
A fa nyílászárókkal más a helyzet, de azokat a jelen állapotban 10, max 15 év alatt szétsüti a nap (mármint a többség által megfizethetõ árú kategóriát).
A mai 0,7-es K-t tudó ablakokkal már a fal is jelentõs hõvesztõ tényezõ, a 16 cm hungarocell szigetelés gyakorlatilag 90-140 cm téglafalat helyettesít (a 80-as években használt tégla hõvezetése 0,3-0,5, a maiak már kicsit jobbak), igy a fûtési ktg harmada spórolható, ami mondjuk a 10 év múlva elõálló 250 Ft-os gázárnál elég komoly tétel lesz.
Ha a nem fosszilis energiáknál a geotermikus fûtésre gondoltál, azzal az a probléma, hogy 4-5 kW hõenergia elõállításához 1 kW villanyáram kell, ami mind árában, mind szennyezésében, mind energiatartalmában vetekszik 1 m3 gázzal: 1 kWh = 3,6 MJ, 1 m3 gáz = 32 MJ, PB-gáz: 40 MJ. Így az 1 kWh áram árán elégetett gáz (1/3 m3 kb) kellõ hatékonyságú - pl kondenzációs - kazánban elégetve több hõt ad, mint a geotermikus módszer, az 1 kW áram elõállításhoz kapcsolódó szennyezésrõl már nem is beszélve.
A többi fûtési módszer valóban jobb, mint a fosszilis energia.
A passzív házhoz egy megjegyzés: folyamatos szellõztetés van, tehát nem biztos, hogy nem lélegzik, számításokat kellene végezni arra nézve, hogy egy átlagos ház természetes levegõcseréje és a passzív házban mesterségesen kicserélt levegõ térfogata hogyan aránylik egymáshoz.