A homo s.neandertalensis(õsember)jelent meg úgy 400 ezer éve,de kihalt,zsákutca volt vagy a cromagnoni ember (homo sap.sap.)kipusztította vagy 40-50 ezer éve a tudósok szerint.Nagy kérdés,hogy a mi közvetlen elõdeink honnan csöppentek ide és jutottak el 30-40 ezer év alatt a termelõ,városlakó élethez,amelynek elsõ nyomai 10000 évesek.

Az evolúció lassú víz partot mos korszakai után tele vagyunk ugrásszerû,revolúciós korszakokkal,melyekre csak erõltetett magyarázatok vannak szerintem.Tetszetõs a revolúciók és a katasztrófák elmélete,vagyis egy katasztrofális változás,szorult helyzet,a környezet hirtelen megváltozása késztette az eltunyult,jólétben békésen szunyókáló élõlényeket a gyors reagálásra.Ezért jöttünk le a fáról és indultunk el állítólag 2 lábon-pontosabban a banánfa kipusztult a száraz éghajlat miatt és leestünk róla.

Ennek ellentéte az,hogy amikor az éghajlat elérte a klímoptimumot 10000 éve,akkor vált lehetõvé az eredményes földmûvelés a korábbi sikertelen erõlködések után,és lettek az elsõ városállami szervezõdések.Mindenesetre az ókor pár ezer év alatt akkora ugrást produkált,amire százezer évek alatt sem volt példa korábban.Ezt erõltetett evolúcióval magyarázni.Azóta is dívik,hogy sok fontos változást,forradalmat földrajzi tényezõkhöz kössünk(Mezopotámia hanyatlása,népvándorlás,tatár hódítás,százéves háború,Amerika felfedezése,maják eltûnése,30 éves háború,francia forradalom stb.),vagyis éhínségek,az élettér megváltozása,hidegebb vagy melegebb égh.

A 19.század végi modern kor beköszönte(régen ezt a bolsevik puccshoz kötötték)aztán elsöpört minden féle földrajzi belemagyarázást.A nyers hatalmi érdek(a tõkéseknek nevezett gátlástalan harácsolók mindenkin keresztülgázolõ pénzéhsége)lerántotta a leplet az evolúciós-revolúciós handabandáról.Megjelent a tömegeket orránál vezetõ média,amely a pénzéhséget nemzeti,faji stb. ellentétnek állította be és birkaként vágóhídra terelte a dolgozók millióit,miközben a tõkés urak kastélyaikban élvezték az életet.Ahogy az elsõ világháború is ráeszméltette a francia tanárt,hogy miért kell szuronyrohamban hasbaszúrni az általa soha nem látott német kõfaragót,vagy a magyar földmûves miért lõje le az olasz borbélyt(és viszont),úgy ma is fel kéne tenni,hogy miért kell egy magyarnak Afganisztánban felrobbanni,vagy egy amerikainak Irakban búcsút inteni az élettõl.A legtetszetõsebb elmélete a lib-ateistáknak éppen az,hogy a háborúk hozzák a gyors fejlõdést,néhány millió ember halála,százmilliók szenvedése a történelem "hajtómotorja". hány