Usrinnal beszéltük vagy 100 hsz-sal lejebb, hogy a C3 fotoszintézis optimális CO2 szintje körüli koncentráción az éghajlati hatások miatt "kínlódnának" a növények. (ill ezt õ mondotta nevet ) Véletlenül megint paleontológia területére tévedtem a minap, és ragadt rám egy-két dolog. Szóval a jura és kréta idõszakban a CO2 koncentráció a mainak 10-szerese volt (!). A mostani klímaváltozás kapcsán százalékokról beszélünk. Az akkori 2500ppm azért nem piskóta. Ráadásul emiatt volt biomassza is dögivel. Az átlaghõmérséklet 21-22 fok körül bóklászott, igaz volt egy 6-7 fokos lehûlés a két idõszak határán. Bár az tény hogy az a magas szén-dioxid részarány nem 300 év alatt alakult ki, így volt idõ az alkalmaszkodásra. Azóta folyamatosan csökken (nagy léptéken nézve) a CO2 aránya a légkörben. Aminek következménye lehet a legutóbbi/mostani jégkorszak is.
A legizgalmasabb, hogy ha mi eltûnnénk az evolúciós süllyesztõben, vagy esetleg az utánunk jövõ intelligens életformák is, akkor a CO2 egy olyan kritikus szint alá csökkenne (még az is amit most beleautózunk) amikor leállnak a mai ismert fotoszintetizáló folyamatok. Persze kialakulhatnak újak, de az is csak a gáz kivonását fogja folytatni. Erre rátetõzhet a lemeztektonika esetleges gyengélkedése is. Ekkor viszont olyan jégkorszakba zuhanna a Föld hogy az egyenlítõig befagyna (ugye az a bizonyos -20-as átlag). Ebbõl azonban csak a Nap luminozitásának akkori 30%-os emelkedése olvaszthatná ki. Ekkor a maradék életnek még maradna 100-200 millió éve amíg a hõmérséklet 200-300 fok fölé nem emelkedik. Oszt annyi...
Persze tuti nem így lesz laza