Külön kutatást igényelne a hazai szakmától és legalább egy évet biztos igényelne ennek kiderítése. Amit sajnálok, hogy ilyen még nem készült, nem indult el igazán.
Sõt ami van az is egy-egy forgatókönyvben szereplõ futtattási verziók sokaságának átlaga.

Amit sejteni lehet, azt végig gondolással sejthet az ember.
Vannak kísérletek, hogy mi történne ha lelassulna, vagy a vázolt "leállás" megtörténne. Sokan igaz azt mondják, hogy ugyan csak alig 1-3 fokkal csökkene közép-európai részen a hõmérséklet ami hol van ahhoz, amit az IPCC forgatókönyveiben szereplõ 1-6 fokos forgatókönyvek adnak. Sajnos sokan elfeledik egy fok ide vagy oda már jelentõs éghajlatváltozásnak számít. Ami fõleg a leginkább nagy középhõmérsékleti ingadozással járó téli hónapjainkban mutatkozna meg.

Szóval nehéz kisakkozni, de az feltételezhetõ, hogy a telek hidegebbre fordulnának valószínûleg és a nyarak is hûvösebbre, de persze nem kizárt még akkor sem, hogy egy-egy forró nyár legyen.
Sajnos kevesen foglalkoznak a témával és leginkább még kvesebben az alternatív foragtókönyvekkel. Ezek azok a forgatókönyvek, amelyek nem az IPCC által leírt csak ÜHG változással kalkuláló forgatókönyvek. Ezek mindegyikeében a külsõ és más beslõ tényezõk, mint pl a naptevékenység, vagy éppen a vulkanikus hatások állandóak és nem változnak. Nincs olyan éghajlati modell futattás ezekkel a globális modellekkel, hogy mi történnek ha a naptevékenység gyengülne miközben növekszik az ÜHG koncentráció. Nincs olyan futtatás, amely azt elemezné, hogy mennyire érzékeny a sugárzási energiaátvileti egyenlegekben történt apróváltoztatásra, vagyis ha kicsit gyengébb ah ÜHG szerepe, vagy épp erõsebb. Feltéttelezések vannak, de nincsnek konkrét globális modell futási eredmények... legalábbis én az elmúlt évek során nem igen találkoztam hasonlókkal. Illetve volt egy tanulmány, amely matematikai, statisztikai oldalról próbálta megközelíteni, hogy mi lenne ha a naptevékenység legyengülne és mellette meglenne az antropogén éghajlatváltozás... de ez sem adhatott igazi választ.
A jövõ éghajlatváltozásaira igazából akkor lehetne jól felkészülni, ha minden szóbajöhetõ lehetõséget megvizsgálnánk - ami nem kevés és egyes forgatókönyveknek bizony nem nagy a népszerûsége, vagy legalábbis lassan kell õket beadagolni.
Függetlenül attól, hogy minek mekkora a valószínûsége.
Szerencsére azonban néhány éve, talán egy évtizede is van már, hogy a termohalin cirkulációval kapcsolatosan sok sok kutatás kezdõdött és jó néhány éghajlati modellszimuláció is.
Én valahogy még mindig hiányolom a konkrét szinoptikus-klimatológiai vizsgálatokat. Vagyis, hogy nem csak az elemezni hogy tendenciájában milyen meleg lesz majd, hány százalékkal lehet kevesebb csapadék, de azt is vizsgálni, hogy adott körülmények között milyen lesz egy hideg tél, vagy egy forró nyári hõhullám. HOgy valóslnak meg ezek a 100 év alatt.... jön egy 20 éves szakasz mikor nincs változás, majd 10 év alatt akkorát ugrunk, hogy teljesen mindegy mi jön utána mert alig lesz elviselhetõ az a 10 év..... vagy más....
Na ez hosszú lett megnint... nem szabad nekem gondolkodni késõ este vidám
A lényeg, hogy precízebb és célorientáltabb kutatás is kellene szerintem más forgatókönyveket is feltételezve.