Tudom, hogy a karotinoidok nem mérgezõk, csak a gyümölcsfestési módszerek mellett akartam erre is felhívni a figyelmet. A "tojásfestés" az iparszerû élelmiszer gyártás szerintem is mellékes problémája. Vannak azonban más, az élelmiszerben "engedélyezett" színezékek is. A "húsgyártás" szerintem legsúlyosabb problémája a tömeges tartás miatti folyamatos gyógyszerezés. Gyógyszerezés nélkül a csirkék tömegesen hullanának el. A baromfi "nevelõ" és "befejezõ" táp között annyi a különbség, hogy az utóbbiban nincs gyógyszer. A vágás elõtt az állatok néhány napig gyógyszermentes takarmányt kapnak. Az, hogy ez elegendõ-e pl. a májukból a gyógyszer eltávozására, nem tudom.
A multirezisztens baktériumok az iparszerû állattartásban alakulnak ki.
Az állattartásban felhasználhatók a legújabb fejlesztésû, az emberi gyógyászatban az engedélyezés bizonyos fázisát elért antibiotikumok. Az eredmény: Amikor megjelenik az embergyógyászati piacon az új antibiotikum, már rég megjelentek az állattartásban az esetleg emberre is veszélyt jelentõ, a legújabb antibiotikumokra is rezisztens baktériumok. Pl. MRSA, VRSA("húsevõ" baktérium), és a közelmúltban pl. Németországban a coli egy új változata.

Eközben az EU-ban az állattartó telepek hígtrágyája kiöntözhetõ (eddig nálunk csak talajba injektálható volt, de sajnos mi is EU-sodtunk). A szag elmúlik, de mi található az aeroszolban? Egyes szennyvíztisztítási technológiákat úgy reklámoznak, hogy olyan mértékû a tisztítási hatásfok, hogy a tisztított szennyvíz akár öntözésre is használható. Aki úgy nagyjából tudja, hogy milyen bacik találhatók egy állattartó telepen, szívrohamot kap ettõl. Ugyanezek a bacik találhatók meg a húsfeldolgozók szennyvizéven is. Az egész egyébként nem az én szakmám, csak érintõleges információim vannak. A hátamon viszont feláll a szõr, ha az iparszrû állattartásról hallok.