Nagyon találó hasonlat nevet
Az 1-es megoldás már mûködik a gyakorlatban, a 2-es meg (még) nem.

Csak hogy érthetõ legyen, mire elkészül (2050) már egészen biztosan késõ lesz az éghajlatváltozás szempontjából. (egyébként az atomenergia csupán az atomipar "tehetetlensége" folytán is gyakorlatileg elszalajtotta ezt a lehetõséget, mert még a leállításra kerülõ reaktorokat sem képes pótolni, nemhogy növelni a tortaszeletet).

Egy hasonlat a fúziós zsákutca érzékeltetésére:
A nyugdíjra készülvén mérlegelhetünk. Lehet félretenni havi 10.000 Ft-ot, és lehet ezekbõl lottószelvényt vásárolni. Elõbbi esetben lesz biztos megtakarításunk, míg utóbbi esetben Cauchy mindjárt kiszámolja, hogy mekkora nyereményértékkel gazdagodunk a 35 év folyamán vásárolt 21.000 lottószelvénnyel, de körülbelül 1:2093-hoz az esélye, hogy becsúszik egy öt találatos, és természetesen akkor minden megoldódna öregkorunkra. A fúziós erûmõ esetében annyival árnyalnám a képet, hogy a döntés pillanatában 1 évünk van a nyugdíjig.
**********
A földi fúzió egyébként szerfelett érdekes történet. Ahogy írtam, a létrharmóniába - az emberiség természethez való viszonyába - szerintem nem fér bele, hiszen ugyanúgy megerõszakolása a természetnek, mint a korábbi kudarcra ítélt megoldások. (félreértés ne essék, nem vagyok kutatásellenes, sõt kedvenc olvasmányaim az atomfizika-kozmológiai összefüggéseket taglaló irományok, de ezek filozófiai ill civilizáció-elméleti megközelítései sok érdekes összefüggésre rámutatna).

Csupán egy érdekes gondolatmenetet szeretnék megosztani ezzel kapcsolatban. Tegyük fel, hogy sikerül, és 2050-ben már készülhetnek kereskedelmi célú fúziós erûmõvek. Egy-egy ilyen erõmû ahhoz, hogy a szolgáltatott áram ára elérhetõ, és versenyképes legyen, ahhoz nagy erõmûveket kell építeni. Ezt persze még nem lehet tudni, hogy mekkora erõmû méretnél történik meg, de sok jel arra mutat, hogy 10 GW-os nagyságrend alatt ez aligha történik meg. (összehasonlításképpen Magyarország aktuális fogyasztása éppen 5,7 GW (mavir.hu)). Azaz egy-egy erõmû több országot, vagy akár egy kontinenst is elláthat. Ebbõl az is következik, hogy néhány darab elegendõ lehet világszerte. Kíváncsi kérdésem az, hogy az energetikai szakértõ fórumlakók ebbõl milyen következtetést vonnak le a jövõre nézve? kacsint