A jégtakarók mérete még valóban nem csökkent "példátlan" mértékben, a "kis jégkorszak" elõtt akár a mainál is kisebbek lehettek a gleccserek. Az átlaghõmérséklet (akár Európában, akár globálisan) viszont a becslések szerint már eléri, sõt meghaladja az akkori értékeket. A látszólagos ellentmondás oka az lehet, hogy a nagy jégtömegek nem tudnak pár év alatt megolvadni, így viszonylag lassan, késleltetve reagálnak a klíma megváltozására.

Illetve azt se feledjük, hogy a gleccserek mérete a T mellett a csapadéktól is függ. Ha telente több hó hullik le a hegységben, akkor a jég az átlaghõmérséklet emelkedése ellenére is gyarapodhat, a szárazabb klíma viszont csökkenõ T mellett is a jég fogyásához vezethet. A csapadékra pedig nagyon-nagyon bizonytalanok az 1000 évre visszamenõ becslések.

Grönland egykori "zöldsége" egyébként nem igazán komoly különbség a mai állapothoz képest; a sziget nagy részét akkor is lefedte a jégsapka, hiszen az több millió éves, 3 km vastag, a déli partvidékeken pedig most is zöldell nyaranta a fû. (Erdõk 1000 éve sem voltak.) Egyes, ki tudja, mennyire komoly vélemények szerint a névadás inkább a viking felfedezõk költõi túlzása lehetett, amivel az "otthoniakat" Grönlandra kívánták csábítani.
nevet