Viszont az akkori állapotok az elbeszélések alapján nem néhány éve, évtizede álltak fenn, hanem akár egy-két évszázadig is - kisebb nagyobb ingásokkal.

Most azonban csak néhány évtizede talán, hogy "enyheség" köszöntött Grönland térségében.. hasonló idõszak alakult ki a múlt század (20. század) elején (nagyjából a 20-as, 30-as évek körül). Nagy mértékben enyhült meg akkor az arktiszi térség - természetesen ennek legnagyobb jele a téli idõszakban volt. Nem is terjedt annyira elõre a téli jégborítottság, mint utána következõ évtizedekben.
Néhány szakmai cikk született errõl az eseményrõl, amely fõleg azért volt érdekes, mert mintegy 5-10 év alatt következett be egy rendkívül gyors melegedés ( a melegedés mértékére nem emlékszem most pontosan).
Pár "érdekes oldal" a témával kapcsiban:
Link
Link

A vizsgálatok szerint a rendkívül aktív légkör - erõs ciklonaktivitás az arktikus térségben -, amely végülis az enyhülés indukálta - nem tudott tengeri jég képzõdni és szokásosnál melegebb vizeket szállított északra.

Egyik fõ kérdés, hogy a mostani megindult enyheség meddig fog tartani az arktikus térségben? Ez is csak néhány évtizedig tart és visszafordul - egyes vizsgálatok ezt részesítik elõnyben, vagy akár egy évszázadik megmarad az "enyheség".

Mellesleg míg a 8-9. század derekán megindult Grönland "zöldelése", addig lassan de a jelek szerint beköszöntött Európa vidékeire a rendkívüli tél. A 10., 11. századból vannak olyan feljegyzések, miszerint Párizsban fél évig hó borította a tájakat, vagy éppen oly hideg volt Európa középsõ és keleti részén, hogy a Niluson jég képzõdött. De még sorolhatnánk a hasonló hideg telkrõl szóló feljegyzéseket.
Hogy ezek ellentmondó dolgok lennének? Nem. Ha visszagodnolunk 2006 január, február idõszakára emlékezhetünk, hogy míg rekord melegek dõltek meg az arktikus térség Európa felé esõ részénél addig bizony a Kelet-európai-síkságon, Skandináviában de még Romániában is rekord hidegek voltak, hajnali -30 -35 és nappali bõven -10 fok alatti hõmérsékletekkel.

A tenegri jégolvadásnál, jégtáblák letöredezésénél pedig nem biztos, hogy mindig a hõmérséklet emelkedés a felelõs.
Az antarktiszi Larsen-B letöredezésénél hirtelen mindenki a hõmérséklet emelkedést tette felelõssé... majd kb két-három évvel késõbb újabb vizsgálatot folytattak és bizony felmerült a gyanú mellett a lehetõség is, hogy könnyen elhet hogy az évek, évtizedek alatt erõsebbé vált "süvöltõ 50-ese, 60-osk" miatt gyakoribbá vált erõs hullámzás az amely elõsegíthette a jégtömbök leszakadozását...

Egyes kutatók elemzései szerint a mostani éghajlat hasonlóan meleg mint a kisjégkroszak elõtti... mások szeirnt ez most a legmelegebb... modelle válogatja...

Van aki úgy érvel, hogy mert Grönlan térségében enyhülés volt, nem biztos, hogy a bolygó többi részén is... ügyes érvelés és igaz is lehet... van egy fogós kérdésem nevet

Egy érdekesség kérdés nélkül nevet. Kérdést nem teszek fel, mert túl provokatívnak tûnne és én nem vagy provokáló egyén nevet.
Ha egységesen, a Föld legtöbb részét figyelembe veszzük, akkor durván 20-50 éve van egységes melegedõ tendencia - zömében inkább 20-30 éve. Ugyanakkor érdekes módon az óceánok eltérõ idõvel indultak melegedésnak - az atlanti durvána 80-as évek végén, a csendes-óceáni meg a 70-es évek végén, az indiai pedig kb az 50-es években.