Az óceán esetében összetett a dolog. A metán ott metán-hidrát formában van jelen, ami 400-1000 m mélységben, nagy nyomás és fagypont körüli hõmérséklet mellett alakul ki, vízbõl és metánból. Az ilyen módon tárolt metánmennyiséget a kutató 14000 gigatonnára becsülik. A felszabadulásához pedig nem kell más, "csupán" egy (a becslések szerint) 4-6 fokos felszíni vízhõmérséklet-emelkedés kell. Ebben az esetben annyira megváltozna a cirkulációs rendszer, hogy az óceánok mélyén (bár 1000 m még nem is annyira mély) is jelentõs (de legalábbis elegendõ) melegedés következne be. A felszabaduló metán a vízben oldott oxigénnel széndioxiddá alakul - a többit pedig mindenki kifestheti magának szomoru
Hogy a dolog nem légbõlkapott, arra jó bizonyíték a kb. 55 millió évvel ezelõtt, a paleocén/eocén korszakban bekövetkezett klímakatasztrófa. Ekkor az északabbra esõ területeken, az általános melegedési tendencia részeként (azaz nem a metán miatt) 5-8 fokot emelkedett a hõmérséklet. Ebben az idõszakban 1500-2200 gigatonna metán szabadult fel, kb. 10000-20000 év leforgása alatt. Az egész bolygóra gyakorolt hatása viszont 150000-220000 évig tartott.