Agrometeorológia
Fagyvizsgálat az iklódbördõcei és nagykanizsai -16 illetve -15 fok mellett, nyilván a hegyen sokkal enyhébb volt a minimum, -8-10 fok között lehetett.
A fügével felesleges foglalkozni, mivel a dombokon a közelében sem volt a hõmérséklet a kritikus intervallumnak, így most kevésbé téltûrõ, fagyérzékenyebb növényeket vizsgáltunk.
Olajfa Link
Semmi fagyásnyom nem látszik rajta
Egy másik példány érdekesebb kicsit.
Hogy miért is, ahhoz a múlt télig, pontosabban múlt éven novemberig kell visszamennünk.
Akkor az történt, hogy a megelõzõ idõszak enyheségei után az elsõ fagy november közepén -4 fokkal indított a szõlõhegyen, majd két hétig zúzmarás ködös idõ volt, állandó faggyal.
Az olajfa örökzöld lévén télen is igényli a napfényt és a pozitív hõmérsékletet, és a kis túlzással nyárból egybõl télbe való átmenetre úgy reagált, hogy a vékonyabb vesszõi elrepedtek, a nagyobb vesszõkön is keletkeztek repedések.
Pedig mindössze -5 fokig ment le abban a két hétben a hõmérséklet a szõlõhegyen, mégis komoly fagykárokat szenvedett.
Ezek után, amikor látszottak a februári durva hidegbetörés elõjelei, keresztet vetettünk az olajfára.
Még akkor is, ha élt bennünk a gyanú, hogy a túl durva lehûlés, a 2 hétig éjjel-nappal állandó negatív hõmérséklet okozta a fagyásnyomokat.
A februári 2 hetes borzalmasan hideg idõ, -8-12 fok folyamatosan, tomboló északi szél, nem sok jót sejtetett.
Végül -12,6 fokig ment le a hõmérséklet az olajfánál.
Aztán amikor megérkezett a tavasz, nagy megdöbbenésünkre az olajfa az élet jeleit mutatta, és végül nem károsodott jobban a két hétig tartó -8-12 fokokban, mint a novemberi zúzmarás -2-5 fokokban.
Kicsit késõn hajtott ki, de komolyabb fagykárokat nem szenvedett.
Érdekes tapasztalat!
Aztán amikor az idei õszön is kitartott a jóidõ, egy éjszakai gyenge fagyot kivéve fagymentes volt végig az õsz, viccelõdtünk is vele, hogy amennyiben most is a tél egybõl állandó faggyal indít, baja lehet az olajfának.....aztán a viccekbõl valóság lett, december 8-án havazással indított a tél, több éjszaka is -8-11 fokkal zárt, majd jött a múlt hét csütörtökre virradó éjszaka, amikor is -15 fok lett a két omsz állomáson, a déli országrészben többfelé voltak -15-17 fokok, Sellyén -18 fok lett.
De!
Most az olajfának semmi, de semmi baja nem lett Link Link Link Link
Az ok valószínû az volt, hogy míg a múlt év novemberi két hétben nem ment pozitív tartományba a hõmérséklet, napfény sem volt, addig most nappal a hideg idõszakban +1+2 fok volt, napsütés is volt, így nappal felolvadt a növény, így nem keletkeztek olyan szöveti károsodások, mint múlt éven, noha a hõmérsékletek még alacsonyabbak is voltak.
A leanderek is sikerrel vették ezt a hõmérsékletet Link Link Link
A fügével felesleges foglalkozni, mivel a dombokon a közelében sem volt a hõmérséklet a kritikus intervallumnak, így most kevésbé téltûrõ, fagyérzékenyebb növényeket vizsgáltunk.
Olajfa Link
Semmi fagyásnyom nem látszik rajta
Egy másik példány érdekesebb kicsit.
Hogy miért is, ahhoz a múlt télig, pontosabban múlt éven novemberig kell visszamennünk.
Akkor az történt, hogy a megelõzõ idõszak enyheségei után az elsõ fagy november közepén -4 fokkal indított a szõlõhegyen, majd két hétig zúzmarás ködös idõ volt, állandó faggyal.
Az olajfa örökzöld lévén télen is igényli a napfényt és a pozitív hõmérsékletet, és a kis túlzással nyárból egybõl télbe való átmenetre úgy reagált, hogy a vékonyabb vesszõi elrepedtek, a nagyobb vesszõkön is keletkeztek repedések.
Pedig mindössze -5 fokig ment le abban a két hétben a hõmérséklet a szõlõhegyen, mégis komoly fagykárokat szenvedett.
Ezek után, amikor látszottak a februári durva hidegbetörés elõjelei, keresztet vetettünk az olajfára.
Még akkor is, ha élt bennünk a gyanú, hogy a túl durva lehûlés, a 2 hétig éjjel-nappal állandó negatív hõmérséklet okozta a fagyásnyomokat.
A februári 2 hetes borzalmasan hideg idõ, -8-12 fok folyamatosan, tomboló északi szél, nem sok jót sejtetett.
Végül -12,6 fokig ment le a hõmérséklet az olajfánál.
Aztán amikor megérkezett a tavasz, nagy megdöbbenésünkre az olajfa az élet jeleit mutatta, és végül nem károsodott jobban a két hétig tartó -8-12 fokokban, mint a novemberi zúzmarás -2-5 fokokban.
Kicsit késõn hajtott ki, de komolyabb fagykárokat nem szenvedett.
Érdekes tapasztalat!
Aztán amikor az idei õszön is kitartott a jóidõ, egy éjszakai gyenge fagyot kivéve fagymentes volt végig az õsz, viccelõdtünk is vele, hogy amennyiben most is a tél egybõl állandó faggyal indít, baja lehet az olajfának.....aztán a viccekbõl valóság lett, december 8-án havazással indított a tél, több éjszaka is -8-11 fokkal zárt, majd jött a múlt hét csütörtökre virradó éjszaka, amikor is -15 fok lett a két omsz állomáson, a déli országrészben többfelé voltak -15-17 fokok, Sellyén -18 fok lett.
De!
Most az olajfának semmi, de semmi baja nem lett Link Link Link Link
Az ok valószínû az volt, hogy míg a múlt év novemberi két hétben nem ment pozitív tartományba a hõmérséklet, napfény sem volt, addig most nappal a hideg idõszakban +1+2 fok volt, napsütés is volt, így nappal felolvadt a növény, így nem keletkeztek olyan szöveti károsodások, mint múlt éven, noha a hõmérsékletek még alacsonyabbak is voltak.
A leanderek is sikerrel vették ezt a hõmérsékletet Link Link Link