Agrometeorológia
A napfény vegetációs maximuma annyiban érdekes, hogy az ország legnaposabbnak tartott(?) vidékén, Szeged mellett a szatymazi õszibarackosban a múlt éven a téli fagy levitte a termés egy részét, az április eleji fagy a második részét, a maradékot meg lerendezte az április 10-i fagy.
A végén csak mutatóban maradt a többszáz hektáros ültetvényekben.
Úgyhogy süthetett a nap ahogy csak akart 2012-ben, meg is dõlt a napfényrekord, 150 órát vert a 2003-as rekordra, csak épp a gyümölcs nélküli ágakat sütötte.
2001 nyarán a belvíz nyírt ki egy csomó fát ott, 2001 decemberében -25 fok volt a szegedi állomásom, 2002. április 8-án volt egy -5 fok a szegedi állomáson, tehát 2002-ben megint a semmit sütötte a nap.
Errõl ez a cikk is beszámol Link
Aztán 2003-ban megint -25 fok télen, április 9-én -7 fok, az megint lehetett akármennyi napsütés 2003-ban, nem igen ért semmit.
Ráadásul 2003-ban dõlt meg a napfényrekord, úgyhogy jó napos év volt, nagyon finomak lehettek a barack levelek.
2004. március végén volt egy -2 fok, az nem okozott kárt, úgyhogy 2004-ben volt termés.
2005. februárjában a téli fagy megint darált, úgyhogy a 2005-ös év sem a szatymazi barack éve volt, akármennyit sütött is a nap.
2006-ban, 2007-ben nem volt gond, 2008. március 21-én a -5 fok már azért rendet vághatott a virágrügyek között, bár biztos maradt elég.
2009, 2010 és 2011 rendben volt, aztán jött a 2012, ahol megint süthette a nap a semmit.
Tehát volt jópár év az elmúlt 10-12 évbõl, amikor a napsütéssel nem mentek semmire.
Ez egy dombvidék jó fekvésû dombján nem fordulhatott volna elõ.
Még ha feltételezzük is, hogy egy másik országrészben a dombon kevesebbet süt a nap, mint Szatymazon, akkor is biztosan aláírná minden gazda, hogy inkább a 2100 órás napfényátlagnál süssön kevesebbet a nap, mondjuk csak 2045 órát, csak minden évben legyen termés.
Az extrém kivételektõl eltekintve Magyarország 70-80 %-án elegendõ napfény van ahhoz, hogy finom, zamatos barackok teremjenek.
Nézd meg a 2011-es nyár globálsugárzás térképét Link , meg a 2012-es nyárét is Link
Itt a lényeg Link Link Link Link Link Link Link
A végén csak mutatóban maradt a többszáz hektáros ültetvényekben.
Úgyhogy süthetett a nap ahogy csak akart 2012-ben, meg is dõlt a napfényrekord, 150 órát vert a 2003-as rekordra, csak épp a gyümölcs nélküli ágakat sütötte.
2001 nyarán a belvíz nyírt ki egy csomó fát ott, 2001 decemberében -25 fok volt a szegedi állomásom, 2002. április 8-án volt egy -5 fok a szegedi állomáson, tehát 2002-ben megint a semmit sütötte a nap.
Errõl ez a cikk is beszámol Link
Aztán 2003-ban megint -25 fok télen, április 9-én -7 fok, az megint lehetett akármennyi napsütés 2003-ban, nem igen ért semmit.
Ráadásul 2003-ban dõlt meg a napfényrekord, úgyhogy jó napos év volt, nagyon finomak lehettek a barack levelek.
2004. március végén volt egy -2 fok, az nem okozott kárt, úgyhogy 2004-ben volt termés.
2005. februárjában a téli fagy megint darált, úgyhogy a 2005-ös év sem a szatymazi barack éve volt, akármennyit sütött is a nap.
2006-ban, 2007-ben nem volt gond, 2008. március 21-én a -5 fok már azért rendet vághatott a virágrügyek között, bár biztos maradt elég.
2009, 2010 és 2011 rendben volt, aztán jött a 2012, ahol megint süthette a nap a semmit.
Tehát volt jópár év az elmúlt 10-12 évbõl, amikor a napsütéssel nem mentek semmire.
Ez egy dombvidék jó fekvésû dombján nem fordulhatott volna elõ.
Még ha feltételezzük is, hogy egy másik országrészben a dombon kevesebbet süt a nap, mint Szatymazon, akkor is biztosan aláírná minden gazda, hogy inkább a 2100 órás napfényátlagnál süssön kevesebbet a nap, mondjuk csak 2045 órát, csak minden évben legyen termés.
Az extrém kivételektõl eltekintve Magyarország 70-80 %-án elegendõ napfény van ahhoz, hogy finom, zamatos barackok teremjenek.
Nézd meg a 2011-es nyár globálsugárzás térképét Link , meg a 2012-es nyárét is Link
Itt a lényeg Link Link Link Link Link Link Link