A homoktalajra telepített gyümölcsültetvényeken valóban megvalósítható öntözés, azonban ez elsõdlegesen csak a tartósabb csapadékhiány okozta károk enyhítésére képes - általában mikroszórófejes vagy csepegtetõ technológiával. Ez jóformán semmit nem véd a tavaszi fagyok ellen, a termõrügyeket letaroló -25 fokos téli lehûlések ellen pláne nem. Ráadásul mind a szükséges vízmennyiség kitermelése, mind a megfelelõ helyre való eljuttatása komoly technikai és pénzügyi problémát jelent, költségesebb tehát a dombvidéki gyümölcstermesztésnél.

A napfényes órák számáról: ez szerintem egy olyan éghajlati elem, aminek hazánkon belüli jelentõségét sokan túldimenzionálják. Szeged környékén 2050 óra körüli a napfényes órák sokéves átlaga. Megdöbbentõ, de az ország legmagasabb pontján, Kékestetõn alig kevesebb, mintegy 2000 óra napfényre számíthatunk. Mindezt úgy, hogy a Mátra felett nyáron nagyon erõs a gomolyfelhõképzõdés - ez nyilvánvalóan a napos órák számát is csökkenti.

Az ország nyugati és északkeleti részei egyáltalán nem napfényhiányosak, egyszerûen csak nem megfelelõ elhelyezéssel mérték a napfényes órák számát. Ha az állomásokat völgyek mélyére telepítjük (pl. régi miskolci repülõtéri állomás, Jósvafõ, Szécsény, Nagykanizsa, Iklód, stb.) ezek két okból is alacsonyabb napfényes óraszámot mérnek a térségre jellemzõ átlagos viszonyoknál:

1. A reggeli órákban völgyi állomásokon gyakran jelentkezik néhány 10m vastag ködtakaró, amely csökkenti a napfényes órák számát a dombtetõn vagy hegyen lévõ mérõhelyhez képest.
2. Az állomást körülvevõ magaslatok alacsony napállásnál árnyékolják a közvetlen napfényt.

Az északkeleti határhoz közel fekvõ Kassa napfényátlaga évi 1950 óra körüli, ami alig kevesebb mint a Debrecenben, vagy akár Szegeden tapasztalható érték. Ehhez képest az OMSZ Jósvafõn, egy fekvése következtében árnyékolt állomáson 1750 órát hozott 1971-2000 között: Link Térségi átlagként a jósvafõi adatokat azonban nem lenne szabad értelmezni.

A kajszi Mátraalmáson például ugyanolyan biztonsággal és minõségben beérik mint Szeged környékén, ráadásul terméskiesés 10 évbõl 9-ben gyakorlatilag nincs nevet