Adatokat látva bízok egy szép évi gyömölcs-gabona termésben, csak ne legyenek kiugró met.eltérések.
Még a nyár is hozhat akár egyik óráról a másikra meglepetést; az a jégesõ.
Ha nem lesz annyira elhatárolt helyi klíma-jelenség, talán megússzuk ezt is.Tavaly volt erre felénk is példa.Ez ellen már védekeznek itt ott kémiai-fizikai módszerekkel, a fagyok ellen is lehetne kitalálni hasonlót. Tudom ezt, a több ezer hektáros szabolcsi-alföldi táblákra nehéz elképzelni, a szlovén-olasz szépen eltervezett ültetvényeknél mûködik az esõztetõ rendszer.

A másik idõszerû téma lesz talán a mostan vizsgált rügy-állapot, virág differenciálódás.
A szõlõknél már ugye bevitték a hegybírók a vesszõ mintákat,hogyan hajtanak ki. A csonthéjasoknál is érdemes ilyet tenni, de szerintem nem szenvedtek téli fagykárt ezek.
A másik kérdés, a metszés erõssége a közeli hónapokban. Ha látszik, az a õszibarackon jobban, a termõrügy berakottság mértéke.
Kíváncsi leszek a szatymazi ültetvények rügy-differenciájára, gondolom most a tavalyi kihagyós év után túlsúlyban leszek a virágrügyek. Na most; messük le,2-4 rügyre,vagy hagyjuk meg hosszúra? Ha tudnánk a virágzáskori, azt az egy hét idõjárását, elõbb lennénk.

De sajnos ez csak 1 -2 hétre elõre jósolható meg,de a metszést márc.20-25 ig be kell fejezni,és ezért a totál virágzás ideje kb.pont Április eleje,5-20 ig, ami az ország területenkénti elosztásában is látszik.Sokan inkább kivárnak,ha fagy lesz, akkor az alsó állású virág rügyek még hozhatnak szép termést.Ha jó idõ marad, akkor pedig a rövidre metszés indokolt,mert az alsó rügyek nagyobb,szebb gyümölcsöt nevelnek, és nem söprûsödik, öregszik el a termõ alap.

Én most csak az õszibarack metszés technológiáját hoztam fel, a kajszi,és a meggy-cseresznye és az alma metszése külön téma lesz.