Egy  kis  adalék  a tanulmányban  leírt  folyamatokhoz.
Az  eső  nem  fizikai  jelenség, hanem  akár  elhisszük,  akár nem,  ökológiai  folyamatok  eredménye.
A  stabil  felhők  ammónium-szulfát  kondenz-magokon (CCN) csapódnak  ki, ezek  kínálata  szabja  meg  a  stabilitást, élettartamot, a  szárazföld  fölötti  utazás  távolságát. A  kondenzmag-kínálat a  tengervíz, illetve  talaj  felszínén  élő algák tevékenységén (dimetil  szulfoxid  ciklus, kén  visszatáplálása  a légkörbe)  illetve baktériumok  nitrogénkötő  tevékenységén (ammónia) alapul, száraz  felszínen  a  Medárd  sem  működik.
A  kihullást  a  jégképzők (baktériumok, porszemre  tapadt zuzmó- és  gomba  sejt-töredékek) segítik,  nélkülük  -40 C a  kristályképződés indulása, ezekkel  -5C  már  elegendő. A  holdporból  nem  lesz  kondenz-mag,  hiába  jó a  mérete...  
Itt  jön  egy  fontos  dolog  még. A  benzingőzből  se  lesz  kondenz-mag.  Aki látott  már  repülőszárny-jégmentesítést,  megértheti  miért. A  petrol-származékok  jó  hatásfokkal  gátolják a jég  kialakulását.
Csak  azzal  nem  számolunk,  hogy  ugyanez  igenis  végbemegy  a felhőkben is. A kőolajszármazékok  gőze  felhő-oszlató  hatású, ellene  dolgozik  a  csapadékképződésnek,  és  hosszú  távon  elősegíti  az alkilhalidok (pl. freonok)  termelődését  is, erősítve  az  UV  beérkezését.
Emlékszem, a  régi  szerb  háború  idején  Kiskunság  fölött  egy  tanker,  kifújatta az  üzemanyagát,  mert  kényszerleszállást  kellett  végrehajtania.
Feltűnt a  környék  csapadékszegénysége,  a  következő két  hónapban.
Aztán  feltűnő  volt  az  aszály a  Prestige  tanker 2002. késő-őszi  balesete  után.
Aztán  aszály  volt (Figyelem: Golf áramlat-beli MNSZ!) amikor  Deepwater  Horizon  felrobbant a Mexikói-öbölben.
Aztán  jött  a  Covid,  sok  repülő  földön  maradt,  és  kicsit  enyhült  a szorítás...  de  ellensúlyozta  a  fertőtlenítőszer-felfutás,  ami  viszont a vizeinket  helyben  szennyezi...
Van  egy  városi  legenda,  miszerint (szlovének  utána is mértek)  amikor  a  sok  büdös  autó  hét  végén  kirajzik  vidékre,  a  nagyvárosokban  esősebbre  fordul  hétvégére  az  idő...  
Megjegyzem,  ahogy a Golf - MNSZ  kőolajjal  szennyezett, ugyanúgy  olajtermelés  zajlik Nigéria  partvidékén is, (Szaharai MNSZ), ha  jól  tudom. Meg  a  skót,  norvég, Földközi-tengeri  vizeken  is.

Eső  ott  van,  ahol  élet  van.  Nem "rendelkezésre  álló"  környezeti  erőforrás.  Törékeny és  védendő élő  rendszerek  műve,  amit az ipar  legázolt, és  folytatódik a pusztítása.  Éppen  ahogy  uralmunk  alá  hajtottuk  az  erdőket  is:  úgy  győzzük  le  most,  a  korallzátonyokat (szulfátciklus)  a  mocsarakat (ammónia)  a  tengert (vízi  sivatag  hajózási  célra).
Aztán  csodálkozunk.  Azon,  ami  volt.