Elköltöztünk nevet

Igen, ez egy jó kérdés. Kicsit messzebrõl kezdem a választ.
A tudósok pontosan ezen a kérdésen tanakodnak, egy csoportjuk azt feltételezi, hogy egy hidegperiódus elõtt állunk, egy másik pedig azt, hogy a napfolttevékenység hiánya inkább csak gyengíteni fogja a globális felmelegedést. De nézzük a tényeket.
Az Ulysses-szonda 1992 óta kering a Föld körül poláris pályán, és méri a napszelet. 2008 végén a pontos mérések megkezdése óta tapasztalt leggyengébb napszél-értékete mért a szonda, az adatokból interpolálva pedig megállapítható, hogy az ürkutatás megkezdése óta most a legalacsonyabb a napszél nyomása. Csak a legutóbbi teljes mérési sorozat befejezése óta 20%-kal csökkent a napszél nyomása, a Nap mágneses mezejének erõssége 36%-kal csökkent. További adatokat elemezve nyilvánvalóvá válik, hogy a Nap egy hosszú aktivitás-minimumban van. A 11 éves ciklusokat a 19. század eleje óta vizsgálják, ennek alapján a Nap 2007 elején, a 23. ciklusban érte el a minimumát, ennek alapján 2008 folymán kellett volna indulnia az újabb ciklusnak, ami a napfolttevékenység erõsödésében jelentkezett volna. Ez azonban nem következett be; 2007 végén egyetlen egy napfolt jelentkezett, melyet polaritása alapján a 24. ciklusba tartózóként soroltak be, aztán megnyugodott a Nap. 2008 folyamán újabb 3 napfolt bukkant fel, de ismét csak a polaritást vizsgálva ezek még a 23. ciklusba tartoztak, tehát nem jelentik a napfolttevékenység erõsödését. Azóta csupán néhány mini-folt jelent meg a 24. ciklusban, de ez nagyon gyenge tevékenységnek minõsül.
Ennyit a Napról. Hogy ez mennyiben hat a klímára, azt inkább csak az elmúlt idõszakokkal való összevetésben lehet vizsgálni. Mivel a gyenge naptevékenység a Földre sugárzott energia csökkenésében is mutatkozik, így levezethetõ, hogy emiatt csökkenni(e kellene) a hõmérsékletnek. Ha a Nap tartósan ezen az aktivitási minimumon tartózkodik, akkor csakhamar a "kis jégkorszak"-hoz hasonló helyzet állhat elõ. Akkoriban - csillagászok utólagos megállapítása szerint - egy teljes napciklus elmaradt (leszámítva a mini-foltokat), és most is sokan hajlanak arra, hogy a 24. ciklus hasonlóképpen elmaradhat. Viszont: a kis jégkorszak óta annyi üvegház-gázt termeltünk, hogy épp emiatt folyik a vita: képes-e a csökkenõ energiabesugárzás az üvegház-gázok ellen hatni, pontosabban olyan mértékben hatni, hogy a globális felmelegedés folymata megforduljon, de legalábbis megálljon. Csupán a naptevékenységet alapul véve ezt nem lehet megmondani. Viszont felmerült egy újabb tanulmány, amely a multidekadikus atlanti oszcillációt vizsgálja (AMO); ez alapján 2020-ig nem várható további globális felmelegedés (!). Ezt pedig az atlanti áramlások 70-80 éves ciklusával magyarázzák (erre vezetik vissza a 40-es és 70-es évek hidegebb átlagait is). Ezek az áramlások a meleg trópusi vizeket szállítják a dél-skandináv térségbe, hol erõsebben, hol gyengébben. Mérések szerint most éppen a gyenge periódusban van az áramlás.
Hogy még színesebb legyen a dolog, a NASA müholdas mérések alapján azt sem tartja kizártnak, hogy a Föld átlaghõmérséklete a következõ 20-30 év során csökkenni fog, mivel egy másik globális rendszer, a csendes-óceáni dakadikus oszcilláció is a hidegfázisba megy át.
A végén kicsit ugyan már eltértem a Naptól, de érdekes, hogy jelen állás szerint három rendszer egyidõben egy hidegfázisra utaló globális helyzet készül létrehozni. Hogy az említett három rendszer milyen kölcsönhatásban van, nehéz megmondani. A csökkenõ napbesugárzás elvileg tovább csökkentheti a vízrendszerek felmelegedését, itt már csak azok hõtehetetlensége a kérdés. Ha minden egy irányban hat, akkor viszont akár hideg is lehet a közeljövõben. Meglátjuk nevet Elnézést a kicsit hosszúra sikerült okfejtésért nevet