Az AMO nem a sarki oszcilláció rövidítése, ez a Többévtizedes Atlanti Oszcillációt jelöli.

AMO = Atlantic Multidecadal Oscillation

Az AMO index lényegében az észak-atlanti térség egy elõre meghatározott területének tengervíz hõmérséklet ingadozásait fejezi ki. Általánosságban elmondható, hogy pozitív fázisában több hõ képes eljutni a trópusokról a sarkvidéki területek irányába, ez természetesen a jégkiterjedés csökkenésével is jár. A Grönlandon mért évi középhõmérsékletek és az AMO index alakulása között egyértelmûnek látszó kapcsolat fedezhetõ fel. Link Néhány további hatásként említhetném a Száhel övezetben lehulló csapadék mennyiségét Link , vagy éppen a magyar nyár középhõmérsékletének alakulását:

beillesztett kép



Az AMO jelenleg pozitív fázisában van, elõreláthatólag 2020-25 körül válthat negatívba.

Az északi-sarki jégtakaró jelenlegi gyors regenerálódásában valószínûleg egy másik fontos oszcilláció, a PDO negatívba váltása játszhatott jelentõs szerepet. A PDO az El Nino-k és La Nina-k gyakoriságának és intenzitásának alakulásán kívül befolyásolja az észak-csendes-óceáni térség hõmérsékletét is, és ebbõl adódóan a sarki jégtakaró kiterjedését is... Ez az ábra például a PDO alakulását és Alaszka átlaghõmérsékletét szemlélteti: Link A PDO úgy tûnik, két évvel ezelõtt negatív fázisba váltott (a váltás ténye a folyamat kvázi-ciklikussága miatt csak néhány év elteltével lesz megerõsíthetõ), és valószínûleg 2035-40ig abban is marad...

Egy további érdekesség: mivel a PDO pozitív fázisa esetén az El Nino-k gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a negatív fázisra ennek ellentéte igaz, ezért a jelenségnek a globális hõmérséklet alakulására is nem kevés hatása van. A naptevékenység, az AMO és a PDO együttes hatása lényegében megmagyarázza az elmúlt 100 év éghajlati változásait: Link