Én is gondolkodtam egy ilyen íráson, amit most Te írtál, csak általában a tudomány (és a metnet sem) nem fogad el olyan érvelést, hogy a Pista bácsi azt mondta, meg a Mari néni látta, meg a Jóska úgy elékszik, hogy....
Hogy miért nem?
Nem tudom láttad-e a pár hete általam belinkelt dedeskecskési fügefát, ami magasabb volt, mint a ház, 20-25 éves, sosem fagyott meg!?
Voltam ott egy hete, és a gazda is ott volt, kérdem, hány éves a fa, azonnal rávágta, hogy 10!
Mondom, hûha, az szép, de nem lehet, hogy inkább több??
A válasz, nem, 10 éves!
Mondom az nem lehet, mert az enyém 10 éves, és feleekkora, javasoltam neki, hogy próbálja valami eseményhez kötni az ültetésének idõpontját!
Láttam hogy elgondolkodott, majd egyszer csak felcsillant a szeme, elmosolyodott, rámnézett, és azt mondta: "Igaza van, 20 éves biztosan van!"
Tehát ha bedõlök neki, akkor 10 évesnek gondoltam volna, de így kiderült, hogy több mint 20!
Illetve mégegy példa, mennyire kell vigyázni a néptõl szerzett infókkal Link
Vigyázni kell az ilyen infókkal, de megfelelõ módszerekkel lehet õket kezelni és felhasználni õket tudományilag!

Pl. én olvasom a neten a vadvirágok nyílási idejét, és amióta figyelem, 3-4 éve, a május-júniusra írt virág mindhárom évben április közepén virágzik, virágzott!
A pünkösdi rózsa most virágzik nálunk, holott pünkösd 1 hónap múlva lesz!
Az a dal, hogy "orgona ága, barackfavirága, öltözzetek új ruhába anyáknapja alkalmára..." ez is vicc, hiszen anyák napja most van, barack meg múlt éven március elején virágzott, most meg már 1-1,5 hónapja elvirágzott!

Amit írsz, az aratást, rá lehet fogni hogy változtak a gabonafajták, lehet korábbi érésûeket részesítenek elõnyben esetleg, mint régen, de abban is van valami ráció!

Én is úgy gondolom, hogy a növények nem hazudnak, ezért hozok mindig egy csomó bioszférás (pl. füge, barack, érés-virágzás) példát meteorológiai elemzésekhez, a tanulmányom is, ha olvastad, tele van velük!
De az érdekes az, hogy az omsz honlapján az elmúlt 6 vagy 7 tél átlaga alig, mindössze 2 tizeddel tér el a sokéves átlagtól, míg a nyarak sokkal többel!
Hõmérsékletileg nem változtak a telek, mégis elõbb virágzik tavasszal minden ezek szerint, mint régen?

Egyébként a növények bevonását a meteorológiai elemzésbe rettentõ óvatosan kell megtenni, mert csalóka a dolog, pl. nálunk múlt évben azért virágzott nehezen az akác, mert egy részük a virágzást megelõzõ idõszak enyhe volta miatt márciusban lefagyott, vagyis a melegebb tavasz miatt virágzott késõbb, mert megfáztak a rügykezdemények, ezért megkéstek!
És egy lefagyáshoz elég egy éjszaka fagyása is, ami a tavaszi adatsorban talán meg sem látszik!
Szóval nagyon észnél kell lenni, ha bioszférával elemzünk, viszont ha észnél vagyunk, akkor nagyon érdekes és nagyon pontos tapasztalatot, illetve tudást szerezhetünk!