Jó reggelt Micibot nevet jól látod, mindegyik antenna CSAK az irányt küldi a hálózatba és a "központi gép" a klasszikus "rádióadó-bemérés" háromszögeléssel számolja ki a metszéspont helyét az egyidõben beérkezett jelek alapján... amugy ezek nem is olyan gyenge jelek gondolj csak a tengeralattjárókra - nem véletlen hogy a VLF és ELF (Very- és Extra Low Frequency) hullámhosszakon forgalmaznak... minél hosszabb a rádióhullám, annál messzebb megy, van amelyik a Földet is körbejárja az ionoszféráról visszaverõdve mert csak lassan veszti el az energiáját... és a villámok nagyon erõs hosszuhullámú "jeladók"... (távoli analóg példa: még egy ajtóbecsapódás keltette infrahang is kilométereket képes megtenni) valaki említette a a fórumban a "Szokol" rádiót -annak a csöpp kis nyolccentis ferritantennája recsegés formájában 100-150 km-es körzetben jelezte a villámokat... én kölökkoromban egy (a kor technikai szinvonalához mérten "nagyteljesítményû") VEF 204-es rádióval kezdtem a "villámvadászatot" 2000 m-es hullámhosszon; ha pedig egy jó keret- vagy huzalantennát (pld. a Marconi antennák verziói; az a "satnya antenna" csak a faléc hordozóelemek miatt tûnik satnyának, a lényeg a rájuk feltekert olykor többszáz m-nyi antennadrótban indukálódott jelekben van) építesz hozzá hát komoly teljesítményeket érhet el amatõr is... tudok olyan "félamatõr" site-ot, ahol a Schumann-rezgést és más természetes eredetû extrém hullámhosszuságú rádiófrekvenciákat vizsgálják és még tengeralattjáró forgalmazást is vettek 22 kHz-en nevet érdekel a site címe?
amugy már többször írtam, sok-sok gyakorlattal megtanulva hallás után még egy kis zsebrádióval is "amatõrpontossággal" megsaccolhatod egy vihargóc távolságát és vonulási irányát pusztán a rádió "utánaforgatásával" követve a legerõsebb jelet
KÜLÖNBSÉGEK vannak, csak nagyon picik, amit a gép még érzékelhet (távoli analóg példa a "villogási balhé" - én nem már hallottam a távoli morajlást, amit a videokamera mikrofonja még rögzitett)... ha megnézed a 700 eurós Boltek csodakütyü jeleit (megtaláltam a doksiját) kb. az Ln görbe menetéhez hasonló a jelfeldolgozása, azaz eleinte a távoli jelek egybeolvadnak szinte, de felzoomolva a görbét megtalálható rajta a villámra jellemzõ zajgörbe, csak még picike, de VAN nevet visszatérve még a "hangra" - az tökmindegy ha épp nincs hang, ha van akkor viszont VAN különbség a két jel között... nem megyek mélyebben bele - gyakorlati példa: ha van KH rádiód, keress egy távoli állomást és ha jó hanggal jön, fordítsd el a rádiót (és vele fordul a rádióba épített LH/KH-ra méretezett ferritantenna, ezzel változik a jelet érzékelõ antennafelület is - megint analóg bár rádióvétel mechanizmusával nem azonos példa: egy papirlapot élével majd teljes felületével fordits a fény felé és döntsd el melyik esetben "vesz" nagyobb intezitású fényjeleket; ebben az esetben a vétel minõségét a visszavert fény mennyisége jelzi) füllel hallhatóan gyengül vagy el is tûnik az állomás jele... az meg hogy 7 km-t megtesz a jel... "egyes" villámnál nem mindegy valóban hogy a szomszédom vagy az én házamat trafálja el, dehát elsõsorban a gócok helyzete és vonulási iránya a fontos, nem a "magányos lecsapók"... amugy a gyakorlatban tapasztaltam hogy mind a katonai mind a polgári profi villámérzékelõk sem pontosak "csak" valamivel pontosabbak mint az amatõr eszközök... de valahol el kell kezdeni egyszer nem? aztán majd fejlõdik az magától is nevet
P.S. a nagy szolgálatok is "háromszögeléssel" keresik meg a villámokat bár profi eszközökkel... és egy fizikai hatást jellemzõ kísérletet el lehet végezni KFKI-s eszközökkel, de Öveges professzor eszközeivel is, csak a "tizedespont" helyzete változiknevet és a mai amatõrök eredményei nem egy területen már jobbak mint a XX. század kutatólaborjainak eredményei nevet