Globális jelenségek
Természetesen nem Neked volt címezve, miután az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalában valószínûsíthetõen nem vettél részt. Innentõl kezdve semmilyen felelõsség nem terhelhet...
Tudomásom szerint 2007-ben sehol nem végeztek a szürettel szeptember közepén. 1834-ben viszont ez volt a helyzet (több helyen is ez szerepel Réthly gyûjteményében), és mint mindenütt máshol, a feljegyzések teljesen alátámasztják a korabeli méréseket is. 1797 például minden bizonnyal a legmelegebb év volt országos átlagban +12,5 fok körüli középhõmérséklettel. A termo- és barográfok sem 1901-ben jelentek meg, Bécsben pl. már 1853-tól "üzemelt" ilyen, és még a 19. században mûködésbe helyeztek többet is a fõbb állomásokon (Budapest, Ógyalla, stb.).
A legnagyobb különbség az OMSZ 1901-tõl kezdõdõ homogenizált hõmérsékleti sora és a saját kutatásból származó kb. 250 éves rekonstrukcióm között, hogy utóbbi esetében minden a felhasznált adatsoroktól az legutolsó paraméterig és korrekciós eljárásig nyíltan hozzáférhetõ lesz. Az OMSZ Éghajlati Osztálya nem hogy az általa alkalmazott homogenizációs eljárást (MASH) nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hanem az általa felhasznált nyers adatokat sem teszi elérhetõvé. Az elõbbi apró részleteire csak speciális keresések egész sora után sikerült rábukkannom, Szentimrey Úr egy-egy prezentációjában.
Amennyiben egy tudományos állítás nem ellenõrizhetõ, a hozzá elvezetõ következtetések sora nem reprodukálható független munkával (például hiányoznak a hozzá szükséges adatok, amelyek alapján a konkrét megállapításokat tették), akkor az adott állítás nem tekinthetõ tudományosan elfogadhatónak. A határ tudomány és nem tudomány között ugyanis maga az ellenõrizhetõség (ld. Karl Popper). Egy ilyen következtetés, hogy Magyarország éghajlata 1901 óta 0,8 fokkal emelkedett - a felhasznált adathalmaz nyilvánossá tétele nélkül elfogadhatatlan, miután nem reprodukálható.
További problémákat vet fel, hogy a legtöbb mérési sor alapján ez a 0,8°c-os érték elképesztõen magasnak tûnik, 2007 pedig 1901 óta sem a legmelegebb év (az új jelölt 1934, a 2. helyezett 2000).
A csoportos gondolkodás egyetlen esetben sem vezetett még új eredményre. Amennyiben egy írott szövegben valótlan állítás szerepel, semmi szélsõséges nincs abban, ha erre valaki megpróbálja felhívni a figyelmet.
Tudomásom szerint 2007-ben sehol nem végeztek a szürettel szeptember közepén. 1834-ben viszont ez volt a helyzet (több helyen is ez szerepel Réthly gyûjteményében), és mint mindenütt máshol, a feljegyzések teljesen alátámasztják a korabeli méréseket is. 1797 például minden bizonnyal a legmelegebb év volt országos átlagban +12,5 fok körüli középhõmérséklettel. A termo- és barográfok sem 1901-ben jelentek meg, Bécsben pl. már 1853-tól "üzemelt" ilyen, és még a 19. században mûködésbe helyeztek többet is a fõbb állomásokon (Budapest, Ógyalla, stb.).
A legnagyobb különbség az OMSZ 1901-tõl kezdõdõ homogenizált hõmérsékleti sora és a saját kutatásból származó kb. 250 éves rekonstrukcióm között, hogy utóbbi esetében minden a felhasznált adatsoroktól az legutolsó paraméterig és korrekciós eljárásig nyíltan hozzáférhetõ lesz. Az OMSZ Éghajlati Osztálya nem hogy az általa alkalmazott homogenizációs eljárást (MASH) nem hajlandó nyilvánosságra hozni, hanem az általa felhasznált nyers adatokat sem teszi elérhetõvé. Az elõbbi apró részleteire csak speciális keresések egész sora után sikerült rábukkannom, Szentimrey Úr egy-egy prezentációjában.
Amennyiben egy tudományos állítás nem ellenõrizhetõ, a hozzá elvezetõ következtetések sora nem reprodukálható független munkával (például hiányoznak a hozzá szükséges adatok, amelyek alapján a konkrét megállapításokat tették), akkor az adott állítás nem tekinthetõ tudományosan elfogadhatónak. A határ tudomány és nem tudomány között ugyanis maga az ellenõrizhetõség (ld. Karl Popper). Egy ilyen következtetés, hogy Magyarország éghajlata 1901 óta 0,8 fokkal emelkedett - a felhasznált adathalmaz nyilvánossá tétele nélkül elfogadhatatlan, miután nem reprodukálható.
További problémákat vet fel, hogy a legtöbb mérési sor alapján ez a 0,8°c-os érték elképesztõen magasnak tûnik, 2007 pedig 1901 óta sem a legmelegebb év (az új jelölt 1934, a 2. helyezett 2000).
A csoportos gondolkodás egyetlen esetben sem vezetett még új eredményre. Amennyiben egy írott szövegben valótlan állítás szerepel, semmi szélsõséges nincs abban, ha erre valaki megpróbálja felhívni a figyelmet.