Feltettem az 1930-1966 közötti idõszak néhány, hóval kapcsolatos adatát (forrás: Magyarország éghajlati atlasza) ide:
Link

Az Alföldön a hóban lehulló csapadék csapadékmennyiségbõl (évi átlagban 50 mm körül) látszik, hogy még télen is több volt az esõ, mint a hó... Nem is beszélve a megmaradó hórétegrõl. Péczely György Éghajlattan c. könyvében (1980 körül) írta:
"Legrövidebb ideig tart a hótakaró Alföldünk középsõ és déli részein, ahol átlagosan mindössze 30-35 hótakarós napra számíthatunk. A Dunántúl nagy részén a viszonylag enyhébb tél ellenére is 40-45 hótakarós nap van, miután itt bõvebb a téli csapadék s gyakrabban havazik. Középhegységeinkben már mindenütt 50-nél több hótakarós nap van. (...)
Az átlagos maximális hóvastagság az Alföld túlnyomó részén csak 15-20 cm, a Dunántúli-dombvidéken 25-40 cm, magasabb hegyvidékeinken pedig meghaladja az 50 cm-t. (...)
A hótakaró vastagsága és tartama télrõl télre rendkívül szeszélyesen változik, hisz alakulása két eléggé változékony éghajlati elemtõl: a hõmérséklettõl és a csapadéktól függ. ALFÖLDÜNK JELENTÕS RÉSZÉN ELÕFORDULHAT OLYAN TÉL, AMIKOR EGYÁLTALÁN NEM ALAKUL KI ÖSSZEFÜGGÕ HÓRÉTEG, ugyanakkor hosszan tartó zord teleinken 80-100 napon át boríthatja hótakaró alföldi tájainkat, és vastagsága 60-80 cm-re is megnövekedhet."

Ötzi: az általad említett kemény tél az 1941/42-es lehetett, amit akkoriban is mindenki rendkívülinek tekintett, és mindenféle "elméletekkel" próbálták megmagyarázni az okát, pl. elterjedt, hogy az oroszországi ágyúzás hatására indult el az ottani hideg levegõ Közép-Európa felé... (Egyébként az a tél az átlagnál enyhébb decemberrel indult, ez persze senkiben nem maradt meg.)