egyenlõre vége a dalnak, fellibbent a fátyol és csodaszép kék ég lett; az egész É-ÉK felé sodródik innen nézve; kis hiján halo-tt hõs lettem, mert rohangásztam fel az erkélyre (CHA okán) le a teraszra és félig vakon, a szememben ugráló nap-karikákkal lerohanva majdnem bakhátast dobtam az elõbb a lépcsõn nevet ha lefejelem a falat, valszeg csak jó pár nap múlva fedeznének fel látogatóba érkezõ kölkeim nevet nem mellesleg a "hétvégisek" döbbenten nézik a rohangászásomat mer nem szokásom nevet