Globális jelenségek
Tovább csökkent a jégborítás lemaradása, lassan lehagyja a negatív rekorder 2007-es évet.
Link
A NSIDC legújabb cikkében (nov.3.):
A 20 éves átlaghoz (1979-2000) képest az október 1.79 millió négyzetkilométerrel van lemaradva, de 730000 négyzetkilométerrel meghaladta 2007 októberét. A lendületes növekedést megtörte a Közép-Szibéria felõl fújó erõs déli szél, mely a szibéria partok jegesedését is gátolta. A hónap végén még mindig kiterjedt jégmentes terület volt az észak-atlanti, ill. észak-alaszkai térség is. A jégmezõ széle a Ferenc József-föld és a Spitzbergák északi részén húzódott. A hónap legnagyobb részében magasnyomású rendszer uralta a Beaufort-tenger idõjárását, míg szokatlan módon a Barents-tenger térségében alacsony nyomás dominált. A 2 nyomás központ között meleg, déli szél fújt. Ennek köszönhetõen a hónap középhõmérséklete 6 fokkal az átlagos felett alakult. Link
Egy új tanulmány (Ian Simmonds és Kevin Keay) kapcsolatot talált a szeptemberi csökkenés és az arktiszi viharok között. A jégborítottság csökkenésével párhuzamosan a viharok egyre intenzívebbek lesznek az Arktiszon, különösképpen igaz ez az uttóbbi néhány évben. A tanulmány szerint az alacsony szeptemberi jégborítottság, a bõségesen rendelkezésre álló nyílt vizû területekkel kombinálva több energiát biztosít az õszi viharoknak, ezáltal azok hevesebbé válnak. Ráadásul az erõsebb viharok segítenek feltörni a jeget. Az NSIDC kutatásai kimutatták, hogy amikor a szeptemberi jégborítottság szokatlanul alacsony, az arktiszi viharokhoz kapcsolódó csapadék nagyobb, mint magas jégborítottság esetén. Link A klimatológusok érdeklõdést felkeltették ezek a tanulmányok, mert a lehullott hó megnövekedett mennyisége hatással lehet az arktiszi permafrosztra és a tengeri jégre is.
Extraordinary September Arctic sea ice reductions and their relationships with storm behavior over 1979–2008:
Link
Link
A NSIDC legújabb cikkében (nov.3.):
A 20 éves átlaghoz (1979-2000) képest az október 1.79 millió négyzetkilométerrel van lemaradva, de 730000 négyzetkilométerrel meghaladta 2007 októberét. A lendületes növekedést megtörte a Közép-Szibéria felõl fújó erõs déli szél, mely a szibéria partok jegesedését is gátolta. A hónap végén még mindig kiterjedt jégmentes terület volt az észak-atlanti, ill. észak-alaszkai térség is. A jégmezõ széle a Ferenc József-föld és a Spitzbergák északi részén húzódott. A hónap legnagyobb részében magasnyomású rendszer uralta a Beaufort-tenger idõjárását, míg szokatlan módon a Barents-tenger térségében alacsony nyomás dominált. A 2 nyomás központ között meleg, déli szél fújt. Ennek köszönhetõen a hónap középhõmérséklete 6 fokkal az átlagos felett alakult. Link
Egy új tanulmány (Ian Simmonds és Kevin Keay) kapcsolatot talált a szeptemberi csökkenés és az arktiszi viharok között. A jégborítottság csökkenésével párhuzamosan a viharok egyre intenzívebbek lesznek az Arktiszon, különösképpen igaz ez az uttóbbi néhány évben. A tanulmány szerint az alacsony szeptemberi jégborítottság, a bõségesen rendelkezésre álló nyílt vizû területekkel kombinálva több energiát biztosít az õszi viharoknak, ezáltal azok hevesebbé válnak. Ráadásul az erõsebb viharok segítenek feltörni a jeget. Az NSIDC kutatásai kimutatták, hogy amikor a szeptemberi jégborítottság szokatlanul alacsony, az arktiszi viharokhoz kapcsolódó csapadék nagyobb, mint magas jégborítottság esetén. Link A klimatológusok érdeklõdést felkeltették ezek a tanulmányok, mert a lehullott hó megnövekedett mennyisége hatással lehet az arktiszi permafrosztra és a tengeri jégre is.
Extraordinary September Arctic sea ice reductions and their relationships with storm behavior over 1979–2008:
Link