Agrometeorológia
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#211848 - 2014-01-02 17:01:19)
Egy részben a FÜGÉNEK köze nincs az országhoz, igenis behurcolt faj, így persze nem bírja a bármikor bekövetkezõ hideget, de januárban rügyezni ne vicceljünk már! 2007-es az egyik legenyhébb januárba sem virágzott ki csak néhány mandula fajta, így ez megint tévút, és õk simán virágoznak ha enyheséget éreznek. Tudom mert az õsmandulás Diósdon van, így az összes ma ismert mandulát innen nemesítették. Barackkal itt jó pár évtizede foglalkoznak és talán két alkalommal volt február végén március elején rügy rajta és az sem a 2007-es enyhe télen. 1975 és talán 1990-es mondtak, és bizony ma is van barack semmi baj nem volt, ami lefagyott az így járt de egy jó része megmaradt. Tudod a virágzáshoz fény is kell nem elég neki az enyheség, mivel nálunk a megfelelõ világos úgy február közepén van ezért amit írnak az bizony média hiszti nem más.
Akkor kérdésem a 10-es és a 70-es években mikor sorozatos, hangsúlyozom sorozatos enyhe telek voltak mi a fenéért nem fagytak ki a növények az állítólagos rügyfakadás után! Segítek mert ehhez hozzá vannak szokva, így nem is terjedt el több betegség és parlagfû sem. Miért nincs pl Angliába az enyhe telek miatt töménytelen mennyiségû kártevõ? Miért nem eszi meg az összes zöldséget, gyümölcsöt? Jó kérdés igaz? Ha ott nem, itt miért is? Megint jó kérdés igaz? Válaszoljuk meg kérlek szépen.
Ugye érted mi a gondom ezzel? Ha nem akkor el kéne gondolkodni rajta.
A kártevõk nagy része sajnos pont azokat a növényfajokat követi amik nem voltak a 10-es 70-es években, így sajnos ezt nem az enyhe teleknek hanem magunknak köszönhetjük!
Sajnos a méhek pusztulása egy olyan dolog ami úgy tûnik, hogy megállíthatatlan ezt éljük, de ez nem az enyhe teleknek hanem a egyéb okokra vezethetõ vissza. Itt fõként a vegyszereknek melyeket szegények genetikaliga nem tudnak követni így folyamatosan gyengülnek és a márciusi hideg is megöli õket.
Ha picit is foglalkoznának, mármint akik a cikket írják a régi múlt, klímáival akkor kissé más lenne a dolog, mivel tudnák, hogy pl 1970-es években is megmaradtak a fák, ja és volt termés is és nem volt több kártevõ, de mégis enyhe tél volt. Sõt, volt olyan idõszak, hogy szinte fagymentes volt a január-február, szóval alig-alig volt fagy. Fõvárosban minimum -4,2 fok, és összesen nem volt 30 fagyos nap, téli egy sem és nem egy ilyen volt. És mégis vannak fák még mindig szépen, és volt termés is sõt az utódoknak is.
Egy részben a FÜGÉNEK köze nincs az országhoz, igenis behurcolt faj, így persze nem bírja a bármikor bekövetkezõ hideget, de januárban rügyezni ne vicceljünk már! 2007-es az egyik legenyhébb januárba sem virágzott ki csak néhány mandula fajta, így ez megint tévút, és õk simán virágoznak ha enyheséget éreznek. Tudom mert az õsmandulás Diósdon van, így az összes ma ismert mandulát innen nemesítették. Barackkal itt jó pár évtizede foglalkoznak és talán két alkalommal volt február végén március elején rügy rajta és az sem a 2007-es enyhe télen. 1975 és talán 1990-es mondtak, és bizony ma is van barack semmi baj nem volt, ami lefagyott az így járt de egy jó része megmaradt. Tudod a virágzáshoz fény is kell nem elég neki az enyheség, mivel nálunk a megfelelõ világos úgy február közepén van ezért amit írnak az bizony média hiszti nem más.
Akkor kérdésem a 10-es és a 70-es években mikor sorozatos, hangsúlyozom sorozatos enyhe telek voltak mi a fenéért nem fagytak ki a növények az állítólagos rügyfakadás után! Segítek mert ehhez hozzá vannak szokva, így nem is terjedt el több betegség és parlagfû sem. Miért nincs pl Angliába az enyhe telek miatt töménytelen mennyiségû kártevõ? Miért nem eszi meg az összes zöldséget, gyümölcsöt? Jó kérdés igaz? Ha ott nem, itt miért is? Megint jó kérdés igaz? Válaszoljuk meg kérlek szépen.
Ugye érted mi a gondom ezzel? Ha nem akkor el kéne gondolkodni rajta.
A kártevõk nagy része sajnos pont azokat a növényfajokat követi amik nem voltak a 10-es 70-es években, így sajnos ezt nem az enyhe teleknek hanem magunknak köszönhetjük!
Sajnos a méhek pusztulása egy olyan dolog ami úgy tûnik, hogy megállíthatatlan ezt éljük, de ez nem az enyhe teleknek hanem a egyéb okokra vezethetõ vissza. Itt fõként a vegyszereknek melyeket szegények genetikaliga nem tudnak követni így folyamatosan gyengülnek és a márciusi hideg is megöli õket.
Ha picit is foglalkoznának, mármint akik a cikket írják a régi múlt, klímáival akkor kissé más lenne a dolog, mivel tudnák, hogy pl 1970-es években is megmaradtak a fák, ja és volt termés is és nem volt több kártevõ, de mégis enyhe tél volt. Sõt, volt olyan idõszak, hogy szinte fagymentes volt a január-február, szóval alig-alig volt fagy. Fõvárosban minimum -4,2 fok, és összesen nem volt 30 fagyos nap, téli egy sem és nem egy ilyen volt. És mégis vannak fák még mindig szépen, és volt termés is sõt az utódoknak is.