Légköroptika
Oké, figyelj csak, az mindig jóság.
Azonban sem annak a sztratoszféráig feljutó pornak, melynek okán a Bishop-unk lett, sem pedig más ilyen egyszerû földi pornak nincs hozzájuk köze.
A kondenzmagok jó eséllyel / jórészt világûri eredetûek, némi víz is kerülhet így a mezoszférába, ám valószínû, hogy a víz a kulcs az NLC ügyében. Ami összefüggést elég idõben észrevettek a rakétakilövések és az NLC-k között, az is leginkább a víz feljuttatásának köszönhetõ (az Atlantis mostani fellövésének okán a mezoszférába jutó víz kb. 2 nap alatt érte el a poláris régiókat.) A másik kulcskérdés a hõmérséklet, ugyanis a mezoszféra nyáron, az NLC kialakulásának idején a leghidegebb (földfelszín közeli rétegek melegedése + üvegházgázok= odalenn melegebb, odafenn a kisebb kisugárzás miatt hidegebb). És pontosan az üvegházgázok fokozottabb jelenlétének vélik betudni az elmúlt évtizedek gyarapodó észleléseit. Az, hogy a kezdet egybeesett a Krakatau 1883-as kitörését követõ idõszakkal, egyre inkább azt gondolom, hogy nem egy releváns összefüggést mutató tény, pusztán az akkorra (korábbi évszázadokhoz képest) már eléggé megugró üvegházgázok miatt volt. Legfeljebb egész kicsit járulhatott hozzá a Krakatau némi kondezmag-anyaggal.
Másrészt fedeztek fel ciklikusságot is már az NLC-k megjelenésében, mégpedig 10-11 év körüli ciklusokat. A szám ugye hasonlít valamire...
A Tunguz-esemény kapcsán annyit jegyeznék meg, hogy piszok jó volt az idõzítése, hiszen június 30-án látogatott hozzánk s robbant fel a légkörben a valószínûleg üstökösmag - ergo víz is volt benne némiképp, vagyis jogos az NLC észlelés az eseményt követõen. Tehát a mezoszféra leghidegebb idõszakában jött s kellõ mennyiségû vizet, kondezanyagot is adhatott egyszerre.
Az, hogy Te látsz valamit alkonyattájban, amirõl feltételezed, hogy NLC lesz belõle, könnyen cáfolható:
- árnyat nem vet, mivel "alulról" süti a Nap
- visszavert fényt a környezõ égbolt fényes volta okán nem láthatsz még
- Ha ránagyítasz egy NLC-re, akkor részletgazdagabb képet kapsz, míg egy normál felhõ esetében nem - ezért pont azt javasolják, hogy kétséges esetben tessék nagyítani (akár kistávcsõvel is), mert egyértelmûsíthet.
Annyit még hadd jegyezzek meg, hogy a Krakatau magyarban Krakatau és nem Krakatoa, sajnos egyre ritkábban használják a magyar nevét, pedig van neki. Ha a Kilimandzsárót le lehet írni így, akkor ezt is a megfelelelõ formában kellene használni. Köszönöm
Azonban sem annak a sztratoszféráig feljutó pornak, melynek okán a Bishop-unk lett, sem pedig más ilyen egyszerû földi pornak nincs hozzájuk köze.
A kondenzmagok jó eséllyel / jórészt világûri eredetûek, némi víz is kerülhet így a mezoszférába, ám valószínû, hogy a víz a kulcs az NLC ügyében. Ami összefüggést elég idõben észrevettek a rakétakilövések és az NLC-k között, az is leginkább a víz feljuttatásának köszönhetõ (az Atlantis mostani fellövésének okán a mezoszférába jutó víz kb. 2 nap alatt érte el a poláris régiókat.) A másik kulcskérdés a hõmérséklet, ugyanis a mezoszféra nyáron, az NLC kialakulásának idején a leghidegebb (földfelszín közeli rétegek melegedése + üvegházgázok= odalenn melegebb, odafenn a kisebb kisugárzás miatt hidegebb). És pontosan az üvegházgázok fokozottabb jelenlétének vélik betudni az elmúlt évtizedek gyarapodó észleléseit. Az, hogy a kezdet egybeesett a Krakatau 1883-as kitörését követõ idõszakkal, egyre inkább azt gondolom, hogy nem egy releváns összefüggést mutató tény, pusztán az akkorra (korábbi évszázadokhoz képest) már eléggé megugró üvegházgázok miatt volt. Legfeljebb egész kicsit járulhatott hozzá a Krakatau némi kondezmag-anyaggal.
Másrészt fedeztek fel ciklikusságot is már az NLC-k megjelenésében, mégpedig 10-11 év körüli ciklusokat. A szám ugye hasonlít valamire...
A Tunguz-esemény kapcsán annyit jegyeznék meg, hogy piszok jó volt az idõzítése, hiszen június 30-án látogatott hozzánk s robbant fel a légkörben a valószínûleg üstökösmag - ergo víz is volt benne némiképp, vagyis jogos az NLC észlelés az eseményt követõen. Tehát a mezoszféra leghidegebb idõszakában jött s kellõ mennyiségû vizet, kondezanyagot is adhatott egyszerre.
Az, hogy Te látsz valamit alkonyattájban, amirõl feltételezed, hogy NLC lesz belõle, könnyen cáfolható:
- árnyat nem vet, mivel "alulról" süti a Nap
- visszavert fényt a környezõ égbolt fényes volta okán nem láthatsz még
- Ha ránagyítasz egy NLC-re, akkor részletgazdagabb képet kapsz, míg egy normál felhõ esetében nem - ezért pont azt javasolják, hogy kétséges esetben tessék nagyítani (akár kistávcsõvel is), mert egyértelmûsíthet.
Annyit még hadd jegyezzek meg, hogy a Krakatau magyarban Krakatau és nem Krakatoa, sajnos egyre ritkábban használják a magyar nevét, pedig van neki. Ha a Kilimandzsárót le lehet írni így, akkor ezt is a megfelelelõ formában kellene használni. Köszönöm