Agrometeorológia

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#213118 - 2014-01-08 23:13:52)

A Zalai Hírlapban megjelent cikkel kapcsolatban néhány gondolat röviden, mert félig alszok már!

Igen, valóban nagy merészség kiállni olyan gondolatokkal a nagyvilág elé, amik homlokegyenest szembe mennek az emberek által eddig tudott dolgokkal.
Volt már részem egy-két ilyen akcióban, eddig egyikbe sem buktam bele.
A MetNeten volt régebben egy vita a fagyzugokról, a mérõállomások elhelyezésének problematikájáról, amit zalai példákkal próbáltam bemutatni, eleinte kevés sikerrel.
Sõt!
Nulla sikerrel, senki nem értette mit akarok kihozni belõle, pedig olyan emberek olvasták a hozzászólásaimat, akik konyítottak valamit a meteorológiához.
Aztán azóta szépen lassan bebizonyosodott, hogy nekem volt igazam!
Akkor is ki mertem állni ország-világ elé vele, pedig egyedül voltam mint a kisujjam.
Most is ki merek állni bárkivel vitázni errõl, mert millió adattal és érvvel tudom alátámasztani az állításaimat.
Ezen az érvek és adatok nélkül bárki hihet bármit meg lehet véleménye bárkinek, igazság csak egy van!
Hogy a gazdák rettegnek az enyhe tél miatt?
Kérdezzétek meg azokat a gazdákat, mi a véleményük a "Duna lehúzza!" , a "Tisza lehúzza!" meg a "Mura lehúzza!" típusú dolgokról, amirõl Ti tudjátok, hogy marhaságok!
Így van ez a kártevõkkel, meg a hótakaró hiányával, meg a többi dologgal együtt.
Ha a kártevõk jobban elszaporodnának ilyenkor, enyhe tél után, akkor Olaszországban fû nem maradna egyik évben sem, mert ott a telek ilyenek vagy még enyhébbek.
Meg ember sem maradna, mert az enyhe idõben gombamód szaporodó betegségek kiirtanák a népet!
Az egyik Somogyi Hírlapos cikkben a gazdák a havat, a hótakarót hiányolják.
Mi tudjuk, hogy a hótakaró egy derült éjszakán drasztikusan leviszi a minimumokat, emiatt komoly fagykárok keletkezhetnek a hó felett lévõ növényi kultúrákban.
Most, hogy hó és fagy híján a vetések csodaszépek, zöldellnek, öröm rájuk nézni, nem tudom minek kellene a vetéseknek a hó.
A hó sokkal nagyobb potenciális veszély a hótakaró felett lévõ gyümölcsösöknek, mint amennyire a hiánya kárt okoz a szántóföldi kultúráknak.
2012 februárjában itt a szántóföldekrõl levitte a szél a havat, gyakorlatilag kopaszon vészelték át a 2 hétig tartó nappal is -5-10, éjjel meg a -10-18 fokokat.
Mégsem lett bajuk a téli fagytól, az azt megelõzõ szárazságtól õsszel annál inkább.
Az említett Somogyi Hírlapos cikkel jött valaki, amely cikkben a gazdák aggodalmukat fejezik ki, hogy az enyhe tél miatt a kártevõk nem pusztulnak el, meg kellene a téli csapadék, meg a hó meg stb stb stb.
Ezt írtam rá:
"2006/2007 rekordenyhe tele után sem lett több kártevõ, mint a 2003-as, 2005-ös vagy a 2012-es nagyon hideg tél után.
Csak a különbség az, hogy a 2006/2007-es enyhe tél után nem volt terméskiesés fagykár miatt, a másik három télen az alföldi barackosokban 60-80-100 %os rügyfagykár keletkezett!!!
Érdemes lenne megkérdezni, hogy -20-25 fokot és rügyfagykárt szeretnének inkább a gyümölcstermesztõk, vagy a +8 fokot?
Más kérdés, hogy 2007 május 2-án voltak tavaszi fagyok, de májusban már olyan állapotban van a vegetáció, hogy a téltõl függetlenül kárt okoz a fagy. Csapadék????
Novemberben a Dunántúlon 100-150-180 mm csapadék esett. Hiába esik most, ha márciustól meg szárazság lesz.
Jó lenne, ha 20 centis hó borítaná a szántót? Felénk olyan szépek a vetések, hogy öröm rájuk nézni, csak úgy zöldellnek, minek rájuk a hó? Ha ilyen idõvel telne el a tél, tökéletesen telelnének a vetések. Olaszországban ilyen vagy ennél enyhébb telek vannak, mégsem sírnak a hó után a gazdák. Valamelyik évben arról cikkeztek az újságok, hogy a folyamatos hóborítottság miatt berohadnak a hó alatt a vetések.
Ha 20 centis hó van, akkor van rá esély, hogy nagy hideg lesz (hó nélkül nincs), aztán lehetne remegni a fagykárok miatt.
A 2012-es februári nagy hidegek (-20-26 fokok voltak) után is az azt megelõzõ enyhe idõre fogták a károkat a gazdák. Közben visszanéztem, a szegedi meteorológiai állomáson a nagy hidegek elõtt 1,5 hónapig majdnem minden éjszaka fagy volt. Januári napállás és éjszakai fagyok mellett nem indul meg semmi a növényekben.
Eddig az enyhe idõ miatt 30-50-70 000 % Ft maradt az emberek zsebében amiatt, hogy kevesebbet kell fûteni!
A lisztharmat, a peronoszpóra, a monília, a tafrina nem fog megszûnni a téli fagyok által, ha pont a kajszi virágzásakor esik, akkor -20-25 fokok után is lesz monília. Csak épp kajszivirág nem lesz!
Millió érvem van millió adattal és példával, csak egy ilyen cikk nem elég minden érv és adat közlésére!"

Sokan kérdezték ma tõlem, nem lesz-e böjtje ennek az enyhe idõnek!?
Erre azt mondtam, hogy ha pont ellenkezõjébe fordul az idõjárás, akkor természetesen lehet böjtje, de még van esély rá, hogy nem lesz böjtje!
Észak-Amerikában már nincs rá esély, ott megvolt a böjt.
Persze ez is árnyaltabb, mert ha bejön egy hideg 3 hét múlva, és lesznek fagykárok, ráfogják a megelõzõ enyhe idõre, mint 2012 februárjában, hogy meg voltak már indulva a fák.
A szatymazi õszibarackosban -25 fokokat mértek.
Hát ott nem kellett megindulva lenni semminek!
Jött még egy tavaszi fagyhullám vagy kettõ, aztán nem maradt semmi!
A legkevésbé számított az, hogy enyhe volt-e a december-január vagy sem!
De ha végig enyhe maradt volna, akkor más lett volna a leányzó fekvése.

Végezetül 2010. február 14-én fényképeztem õt:

Ott sétálgatott a havon meg sütkérezett a napsütésben!
Két ilyen éjszaka után Link Link
Nem tûnt úgy, hol el akar pusztulni a hidegtõl!