A talajban  élő  baktériumok,  gombák  stb.  sokasága,  hozza  létre  a  humusztartalmat, ami  nem  csak  a  víztartó  képességért,  de  a  makro - és  a  mikrotápanyagok  felvehető  állapotban tartásáért  is  felelős. Tudniillik  a  talajbaktériumok  egy komplex  anyagcsere-láncolatot  tartanak  mozgásban,  ezzel megfelelő  vegyértékre  hozva  a  kén,  foszfor,  nitrogén,  vas   stb. vegyületeket,  amelyek  közül  nem  mindegyiket  tudná  a  növény  hasznosítani,  de  így  tálalva  van  a  számára.(Szabó István Mihály:  Az  általános  talajtan  biológiai  alapjai) 
Amerikai  25  éves  tartamkísérlet  igazolta, hogy  a minimal  tillage és  biogazdálkodás  nem  csak  a  ráfordítás  2/3  részéből   tudott  működni,  hanem  nagyon -sokkal  kiegyenlítettebb  terméshozamokat  produkált,  kiemelkedően  a csapadékszegény években.  Konkrétan  ilyenkor  a  nagyüzemi - táblákon  sokkal  rosszabb  volt  a  termés,  mint a 20 éve -bio - táblákon.( Pimentel  D. et  al. 2005. Bio Science 55:573-582)
Ami  a  felhőket  illeti,  a  bemosódó vegyszerek  eljutnak  a  tengerek  sekély  vizeibe, és  ott  felborítják a  tápláléklánc  (talajban már fentebb  írtam)  egymást - tápláló  anyagcsere-hálózatát.  Ha  a  társaságból egy  szereplő  kiesik, mert  pl.  nem  bírja  a  nagyüzemi  antibiotikum szermaradékot,  nélküle  a  többi  is  éhezni  fog.  Mármost  ebben  az  élő  közösségben laknak  azok  a  szervezetek  is,  amelyek a  KÉNT  visszaforgatják  a  légkörbe,  és mint  tudjuk,  a  stratiform  felhők  ammónium szulfát  aeroszolra  képesek  kicsapódni, az  ammónium-szulfát  a  ködképző  mag  a  felhőképződésben.  A  kínálata  megszabja  a  rétegfelhők  élettartamát,  albedóját,  csapadék-szállító  képességét  (szlovén  vs. miskolci  eső...) és  ha  jól  működik  a  DMSO-ciklusnak  nevezett  kén-geokémiai  kör,  akkor  egész  földrésznyi  területeken mérsékeltebb  lehet  az  éghajlat,  mint  felhők  nélkül.  Ezért  nem  csak  helyben számít,  mennyi  műtrágya,  fertőtlenítő,  gyógyszer  mosódik  ki  a  gazdaságból,  de  távolhatása is  van.

Amúgy  régen  volt  nekünk  is  saját helyi  magyar  DMSO  ciklusunk,  pl.  Hortobágyon  és  a  szikes  tavainkban,  és  ugyanúgy  működött,  mint  a  tengerpartokon,  ezt  a  nyári  jelenséget  nevezték  őseink  MEDÁRD -napi  esőzésnek.